Történelmi nap volt a csütörtöki Skócia számára. És nem csupán Skócia, hanem Európa számára is.
2014. szeptember 18., 21:022014. szeptember 18., 21:02
A skótok hivatalos népszavazáson járulhattak az urnákhoz, hogy eldöntsék: részei akarnak maradni Nagy-Britanniának, vagy független Skóciát szeretnének. A népszavazásnak várhatóan nem csupán Nagy-Britannián belül lesznek kihatásai, hanem Európa-, és talán világszerte. Így akár a magyar önrendelkezési törekvések is nyerhetnek általa. Nemcsak abban az esetben, ha a függetlenségre voksolnak többen. Sõt a mi szempontunkból tökéletesen mellékes, hogy mi a szavazás végeredménye.
A skót példa azért releváns, mert az évszázadok óta angol fennhatóság alatt álló ország polgárai az önrendelkezés jogát szabadon gyakorolva dönthettek sorsuk további alakulásáról. Ezért pedig a legnagyobb elismerés illeti Londont, a brit kormányt, hiszen, még ha fanyalogva is, de korrektül, igazi angol „úriemberként” állt a kérdéshez, és elismerte: a skótoknak jogukban áll eldönteni, hogy akarják-e továbbra is hazájukban a brit fennhatóságot, vagy sem.
Tehát nem a függetlenség ügye, hanem az önrendelkezési jog szabad gyakorlása az, ami számunkra fontos. Ha az önállósodás mellett döntenek a skótok, ha továbbra is brit alattvalók akarnak maradni, a népszavazás tényét visszacsinálni már nem lehet. Ezek után már nehezen állja meg a helyét bármilyen érv például a hasonló témában kiírt katalán népszavazást „illegitimnek”, „alkotmányellenesnek” tekintõ madridi kormány részérõl. Elvégre ha az egyik európai népcsoport saját kezébe veheti sorsa alakulását, akkor milyen jogon tagadható meg ugyanez egy másiktól?
A román politikum és sajtó most persze vészharangokat kongat, és a magyar „szeparatizmus” fölerõsödésétõl tart. Az RMDSZ ennek ellenére a skót referendum napjára idõzítette autonómiaterve bemutatását. Ez vissza is üthet, de akár ellenkezõleg – függetlenül attól, hogy az erdélyi magyarság egésze egyetért-e a kampányra idõzített, számos pontban vitaható és vitatott tervezettel – erõteljesebbé is teheti az üzenetet: az erdélyi magyar közösség a skótokkal szemben nem függetlenséget akar. Az autonómiát, a román államon belüli önrendelkezés jogát azonban mindenképpen követeli magának.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyszerre szimbolikus és ironikus, hogy a rendszerváltás Romániájának meghatározó alakja, Ion Iliescu még halálában is, 36 évvel az 1989-es események és 21 évvel a politika első vonalából való kikerülése után még mindig releváns tényező.
Elöljáróban szögezzük le: az emberek többsége a jövedelme mértékétől függetlenül általában elégedetlen annak összegével, a méltányos nyugdíjhoz való jog pedig mindenkit megillet.
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!