2012. szeptember 14., 10:192012. szeptember 14., 10:19
Németország, Hollandia és Belgium ódzkodása Románia felvételétől több okra is visszavezethető. Az egyik ok az elmúlt hónapok politikai adok-kapokjában keresendő. A kormányzó Szociálliberális Unió mindent egy lapra – Traian Băsescu államfő leváltására – tett fel, és mindent el is veszített: a házelnökök és az ombudsman leváltása, az alkotmánybíróságra gyakorolt nyomás és a választási csalások gyanúja miatt az ország Európa páriájává vált, ahol Brüsszel szerint merényletet kíséreltek meg a jogállam ellen, és ahol éppen ezért folytatni kell az igazságügyi reform felügyeletét, nehogy a kormány saját befolyása alá próbálja azt vonni.
Beszédes volt végighallgatni a romániai jogállamiságról szóló, a felszólalók politikai elfogultságát is tükröző, szerdai európai parlamenti vitát: a banánköztársaság még a legenyhébbek közé tartozott az országra használt jelzők közül. Emellett a román diplomáciának azt is meg kellett érnie, hogy már a kicsiny Litvánia államfője is kioktatólag szól a bukaresti kormányról, arról nem is beszélve, hogy a romaügy sem került le a napirendről – az új, baloldali francia kormány is ugyanolyan vehemensen ragaszkodik ahhoz, hogy a romániai cigányok problémáját Bukarest oldja meg, mint az előző, jobboldali. És ez a schengeni halasztás másik, sokkal valószínűbb oka.
A nyugati EU-tagállamok most már nagyon unják, hogy a román romapolitika nagyjából annyiban merül ki, hogy a cigányok menjenek Isten hírével Nyugatra, és okozzanak másnak fejfájást. Már most százezrek tartózkodnak Nyugat- és Dél-Európában – és gondoljunk bele, mi lenne várható, ha a határon immár meg se kéne állni, és semmilyen okmányt nem kérnének a kiutazóktól. Az igazságügyi rendszer és a jogállamiság megerősítése természetesen elengedhetetlen, de jelenleg ürügynek sem rossz – amíg Bukarest nem képes a romaügy hazai kezelésére, addig az ellenőrizhetetlen bevándorlástól tartó EU-tagállamok aligha emelik fel teljesen a schengeni sorompót.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Látogatottsági adatok