2012. szeptember 14., 10:192012. szeptember 14., 10:19
Németország, Hollandia és Belgium ódzkodása Románia felvételétől több okra is visszavezethető. Az egyik ok az elmúlt hónapok politikai adok-kapokjában keresendő. A kormányzó Szociálliberális Unió mindent egy lapra – Traian Băsescu államfő leváltására – tett fel, és mindent el is veszített: a házelnökök és az ombudsman leváltása, az alkotmánybíróságra gyakorolt nyomás és a választási csalások gyanúja miatt az ország Európa páriájává vált, ahol Brüsszel szerint merényletet kíséreltek meg a jogállam ellen, és ahol éppen ezért folytatni kell az igazságügyi reform felügyeletét, nehogy a kormány saját befolyása alá próbálja azt vonni.
Beszédes volt végighallgatni a romániai jogállamiságról szóló, a felszólalók politikai elfogultságát is tükröző, szerdai európai parlamenti vitát: a banánköztársaság még a legenyhébbek közé tartozott az országra használt jelzők közül. Emellett a román diplomáciának azt is meg kellett érnie, hogy már a kicsiny Litvánia államfője is kioktatólag szól a bukaresti kormányról, arról nem is beszélve, hogy a romaügy sem került le a napirendről – az új, baloldali francia kormány is ugyanolyan vehemensen ragaszkodik ahhoz, hogy a romániai cigányok problémáját Bukarest oldja meg, mint az előző, jobboldali. És ez a schengeni halasztás másik, sokkal valószínűbb oka.
A nyugati EU-tagállamok most már nagyon unják, hogy a román romapolitika nagyjából annyiban merül ki, hogy a cigányok menjenek Isten hírével Nyugatra, és okozzanak másnak fejfájást. Már most százezrek tartózkodnak Nyugat- és Dél-Európában – és gondoljunk bele, mi lenne várható, ha a határon immár meg se kéne állni, és semmilyen okmányt nem kérnének a kiutazóktól. Az igazságügyi rendszer és a jogállamiság megerősítése természetesen elengedhetetlen, de jelenleg ürügynek sem rossz – amíg Bukarest nem képes a romaügy hazai kezelésére, addig az ellenőrizhetetlen bevándorlástól tartó EU-tagállamok aligha emelik fel teljesen a schengeni sorompót.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elnökválasztás előtt áll, és háborog az ország. A választópolgárnak el kell döntenie, hogy az egykori suszter „aranykorszakát” felelevenítő aktivista „megmondóember” vagy a matematikában kimagasló eredményeket felmutató jelölt mellé üti a pecsétet.
Sokszor mondták már a romániai választások kapcsán, hogy két rossz közül kell választani, ezért szavazzunk a kisebbikre – a mostani elnökválasztás viszont már arról szól, hogy nem a nagyobbik rosszat, hanem a katasztrófát kell elkerülni.
Egy soha el nem mondott személyes történetet mesélnék el 1986-ból. Épp elvégeztem az egyetem fizika szakán az első évet. Elviselhetetlen hőség volt Temesváron.
Az eredményt látva kijelenthető: a kormánypártok akkor is nehezen tudtak volna jobb eredményt összehozni a szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion számára az elnökválasztáson, ha a kampányidőszakban közvetlenül mellette korteskednek.
Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
Látogatottsági adatok