2010. november 12., 11:262010. november 12., 11:26
A rossz tapasztalatok már megvannak, hiszen a két ország uniós csatlakozása óta több százezres nagyságrendben árasztották el Nyugat-Európát a Romániából és Bulgáriából érkezett, nagyrészt roma szármzású polgárok, akiknek egy része nem csupán szociális, de gyakran bűnügyi problémát is jelent a hatóságok számára. Így aztán szinte természetes a francia Európa-ügyi államtitkár kijelentése, miszerint a két ország schengeni csatlakozásáról mindaddig nem kellene dönteni, amíg el nem készül a felkészültségük mértékére vonatkozó jelentés.
Csakhogy mindez már amolyan eső után köpönyeg hozzáállásnak tűnik: az Európai Unió annak issza (és egy ideig még fogja inni) a levét, hogy alig vagy egyáltalán nem felkészült államokat vett fel a tagok sorába. Egyelőre mind Románia, mind Bulgária számára leküzdhetetlen gondot jelent a cigány közösség integrálása, így ezt a problémát a régebbi tagállamokba „exportálták”, amiből viszont azok köszönik szépen, de egyre kevésbé kérnek. Persze Franciaországban belpolitikai érdekek is indokolják a hirtelen szigort – a kormányzó UMP és Nicolas Sarkozy is választási kampánya előjátékának tekinti az ügyet, és borítékolható, hogy miután a polgárok fogadókésznek mutatkoztak a téma iránt, az igazi választási kampánynak is része lesz majd – , ám ez még nem jelenti azt, hogy amúgy a probléma nem létezik.
Márpedig a jelek szerint a régi tagállamok közül néhány azt követően, hogy Románia egyszer már visszaélt az Unió bizalmával, nem szeretne újabb biankó csekket kiállítani azzal, hogy a felkészültsége bizonyítása előtt fölveszi a schengeni övezetbe. Persze a csatlakozás politikai döntés is lesz – ám épp Románia legfőbb érdeke, hogy ne kegyelemből vagy holmi lobbikampány nyomán váljék a schengeni övezet részévé. Ebben az esetben ugyanis a problémák megoldása tovább odázódna, az ország pedig maradna az, aminek ma is sokan tekintik: az Unió fekete báránya.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
Látogatottsági adatok