Ha nem vigyázunk, a végén még kitör a magyar-székely háború.
2014. június 19., 21:012014. június 19., 21:01
A vita tárgyát egy igazi nemzeti szimbólum, a magyarság esszenciájának gasztronómiai megtestesülése, a kürtőskalács képezi. Történt ugyanis, hogy a hangzatos nevű Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület székelyföldi tagjai bejelentették: azt fontolgatják, hogy román nemzeti különlegességként védetik le az édességet, amely az utóbbi években épp oly elmaradhatatlan kelléke a szabadéri rendezvényeknek, mint egy-két, már a nyolcvanas években is érdemtelenül népszerű, azóta viszont újramelegített, és lelkesen playbackelő sztárzenekar.
Az ok: amikor a budapesti vidékfejlesztési minisztériumhoz fordultak, hogy hungarikumként védessék le a kürtőskalácsot, az elutasította a székely-magyar ételkülönlegesség hagyományos különleges termékként történő bejegyzésének a támogatását.
A tárca állítólag indoklásában megkérdőjelezte az ételkülönlegesség védhetőségét, továbbá azt is, hogy a Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület az ügyben eljárhat, és nem segítette az Európai Unióhoz benyújtandó dokumentáció elkészítését sem. Emellett – legalábbis a szaktestület szerint - szakmaiatlan, értelmetlen, sőt a gyenge minőségű kürtőskalácsokat előállító termelőknek kedvező változtatásokat akartak a szövegbe beleerőszakolni. Mi több – állítja a testület -, a sütemény történelmét is át szerették volna íratni.
Értetlenül és döbbenten állunk a történtek előtt. Már csak azért is, mert eddig fogalmunk sem volt, hogy létezik egy Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület nevű szervezet, amely ilyen komoly fórumként képes eljárni a kürtőskalács hegy- és vízrajzával kapcsolatos ügyekben. Bár ha már bor- meg pálinkalovagrendek is vannak, én már a körtőskalács-szaktestületen sem csodálkozom, sőt azt is hűvös nyugalommal fogadom, ha bejelentik a szamóca istenkirályok és pángalaktikus túrósbukta-lordok testületének létezését is.
Mindazonáltal ezúton inteném higgadtságra a kürtőskalács-szaktestületet, és nagyobb empátiára a vidékfejlesztési tárcát. Ha még nem is szerepel hivatalosan a nemzeti jelentőségű termékek listáján, ugyanolyan hungarikum, mint a sörrel való koccintás merev elutasítása, vagy a más politikai nézetet valló nemzettársakkal szembeni féktelen, kompromisszumot nem ismerő utálat.
Szóval csak óvatosan azzal az országváltással. Egye meg a fene a Kárpátokat, Kolozsvárt és Nagyváradot, de ha már a kürtőskalácsot is elveszik tőlünk a románok, akkor tényleg mindennek vége.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyszerre szimbolikus és ironikus, hogy a rendszerváltás Romániájának meghatározó alakja, Ion Iliescu még halálában is, 36 évvel az 1989-es események és 21 évvel a politika első vonalából való kikerülése után még mindig releváns tényező.
Elöljáróban szögezzük le: az emberek többsége a jövedelme mértékétől függetlenül általában elégedetlen annak összegével, a méltányos nyugdíjhoz való jog pedig mindenkit megillet.
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!