2010. augusztus 09., 10:532010. augusztus 09., 10:53
A baj az, hogy jelen pillanatban ez a párt az, amely a gesztusok szintjén el tudja hitetni a forrófejűbb vagy elkeseredett határon túliakkal, hogy érdemben is tesz értük valamit. Az új magyar kormány ugyan elfogadta az állampolgárság könnyített megszerzéséről és a nemzeti összetartozás napjáról szóló törvényt, de sokak számára ezek elvont, nehezen megfogható történések – főleg annak fényében, hogy az új törvényt csupán januártól alkalmazzák, ráadásul még számos homályos pont nehezíti az eligazodást az igénylés feltételeit illetően – , míg a Jobbik EP-képviselője, Szegedi Csanád hajlandó volt „leereszkedni” az emberek közé.
Ez persze érdemben semmit nem jelent, de a gesztuspolitika szintjén hatásos lehet, mivel kitűnően felhasználható propagandaként. A baj csak az, hogy nem csupán a Jobbik tudja kihasználni a lépés propagandaértékét, hanem a román szélsőséges körök is. Jól példázza ezt a Konzervatív Párt reakciója, amelyben Szegedi Romániából való kitiltását követeli, amiért a Jobbik autonómiát szorgalmaz a magyarok számára, és egyetért Tőkés Lászlóval abban, hogy ezért a célért a békés tömegtüntetéstől sem kell viszszariadni. Kellő rosszindulattal bármi belemagyarázható a Jobbik erdélyi haknizásaiba, és biztosak lehetünk abban, hogy bizonyos körökből nem hiányzik a rosszindulat.
A pártot szélsőséges alakulatként tartja nyilván a közvélemény, márpedig az itteni magyaroknak az hiányzik a legkevésbé, hogy önrendelkezési törekvéseiket egy magángárdát gründoló, cigányozó-zsidózó párttal azonosítsák, vagy hogy Tőkés László EP-alelnököt az EP-ben egy kuka tetejéről ebédelő Szegedi Csanáddal emlegessék egy lapon. Ennek kivédése nem csupán az erdélyieken múlik, hanem az anyaországi kormánypártokon is, amelyek talán elgondolkodhatnának azon: nem szabadna engedni, hogy a határon túliakkal való ilyen szintű közvetlen kapcsolattartást a Jobbik sajátítsa ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
Látogatottsági adatok