Megértem a nyomorúságot, el is fogadom, ha nagyon kell, de ami sok, az sok: a roncsautóprogram kifejezetten hasznos is lehetett volna, ha úgy csinálják, ahogy eltervezték, a roncstraktorból is tudtak volna néhány újat „varázsolni”, de nem minden elhasznált, kiszolgált, lerobbant holmi hasznosítható valóban újra.
2013. április 24., 08:292013. április 24., 08:29
Most kapott lábra, és terjedt el országszerte az úgynevezett roncskefeakció. Előbb csípős iróniának vettem, az ötlet nem is rossz, gondoltam, de aránylag hamar kiderült, hogy ennek a fele sem tréfa.
Egy főnixként a hamvaiból feltámadt fogpasztamárka ötölte ki, hogy a roncsautó mintájára, aki bemutat legalább egy elhasznált fogkefét, az jutányos áron kap egy vadonatújat. Vagy egy – alig használt – tubus fogkrémet? Pontosan nem tudom, mert arra már nem futotta a türelmemből, hogy nyomon kövessem a reklámkampány minden lépését. Tény, hogy a kínálatból végképp eltűntnek hitt márkanévhez hasonlóan a márkát reklámozó klip is húszévesnél idősebb: jól felismerhető a fogát vidáman sifitelő kisfiú két évtizeddel ezelőtti divat szerint nyírt frizurája.
Önmagában mindez nem is volna olyan szörnyű, hisz minden cégnek szíve joga úgy nevetségessé tenni magát, ahogy jólesik, de – és ez már a két fél üzleti titka – sikerült valamiképpen az egyik országos hírtelevíziót is megnyerni a nyomuláshoz és rávenni a nézősereget szavak pergőtüzével elárasztó, magukat nagyon komoly szakembereknek tartó tévéseket, hogy a legkomolyabb képpel ecseteljék, mi történik, ha nem elégszer és nem eléggé szakszerűen sikáljuk naponta szájüregünk bútorzatát.
Az viszont nem járta meg a fejét a közegészségügy érdekében összefogó fogpaszta-, illetve bombahírgyártóknak, hogy akik az illető hírcsatornát fogni tudják, és nézik is, azok a fogmosási ismeretek terén sincsenek túlságosan elmaradva. Akiket viszont némiképp okítani kellene, azok nem értik ezt az egész kampányt. Vagy ha értik, akkor azon bosszankodnak, hogy eddig még nem sikerült beszerezniük egy fogkefét, amit aztán ronccsá hurbolva bemutathatnának egy jutányos újnak a fejében.
Én pedig azon kezdtem el gondolkodni, hogy ezt a sok roncsot felszínre hozó nyomorúság vajon képes volna odáig eljutni, hogy lepaktáljon, mondjuk, egy olyan céggel, melynek legnépszerűbb termékei a papír zsebkendő és vécépapír? S ha igen, akkor a majdani reményteljes reklámfilmben hogyan írnák körül a friss illatú papíráruért járó roncsterméket?
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
szóljon hozzá!