2010. augusztus 31., 10:272010. augusztus 31., 10:27
Lehet, hogy nem ismerik a közmondást, ami az ajtó és az ablak közlekedési viszonyán alapszik. Mert, ha a gyereknek ma még adunk szülői igazolást, annak ellenére, hogy lógott óráról, kikötve, hogy ezt az életvitelt befejezi, egyáltalán nem biztos, hogy megfogadja. Azonban a hazaküldött minden romák királyához hasonló egyedek nem a jó neveltetésükről híresek. Mivel euroromák, bármikor visszatérhetnek Franciaországba, bár több támogatást nem kapnak a hazatéréshez. Egyszóval Párizs egy újabb kereseti lehetőséget ajánlott ennek az etnikumnak, anélkül, hogy megerőltető munkát végeznének. Őszintén, a gyereknemzéshez képest semmiség Franciaországig eljutni. Azonosításuk kétséges, ahogyan az is, hogy valóban megelégszenek a 300 euróval és itthon maradnak. A gyerekvállaláshoz is nagyobb kedvet kaphatnak, hisz a gyerekek után is jár darabjáért száz euró, így összegezve egy átlagos roma család legalább ezer euró bevételre tesz szert, adómentesen. Megpróbáltam azok fejével gondolkozni, akik kitalálták ezt a fajta kitoloncolást. Talán úgy gondolták, hogy ennyi pénzből az érintettek hazatérnek, és új életet kezdenek? Lakást bérelnek, és munkát keresnek? Vesznek egy öltönyt, egy fényképezőgépet, s elmennek esküvői fotósnak? Vagy ez csak egyfajta gesztus volt, amolyan fizetek, csak ne énekelj stílusban? Eme tévhitben élőket ki kell ábrándítanom. Fogadni merek, hogy a fejenkénti 300 euró nagy része már a francia reptér Duty Free-jében elkelt, partikellékek vásárlására, hogy itthon meg tudják ünnepelni a jó bizniszt, s a maradékot otthagyni valami rokonnak, amíg ők visszatérnek újból franciákkal üzletelni. Kibővítik jövedelmüket még néhány gyerekkel, s vígan okoznak további fejtöréseket a nagy összeurópai integráló fejeseknek. Javaslatom, hogy legközelebb ne csak a Champs-Elysées luxusboltjai között próbálják ki szerencséjüket az érintettek, hanem látogassanak el Londonba, az Easton Streetre, hiszen ott igazi romabarát társaságra találnak az Amnesty International személyében, és egyúttal ajánlják fel további önkéntes szolgálataikat, mellyel újból rávilágítanak a romaproblémára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
Látogatottsági adatok