Pataky István
2022. május 19., 09:352022. május 19., 09:35
A marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium éveken át húzódó kálváriája helyi szinten, de hűen jelképezi azt, ami az utóbbi harminc évben Romániában, Erdélyben történik magyar–román viszonylatban.
Először is, a tulajdonok visszaszolgáltatásával történő kárpótlás, s azon belül az egyházi restitúció korrekt szándéka mellett azonnal megjelent a gáncsoskodás, a kettős mérce, a részrehajlás és a magyarellenesség is. A sikertörténetekkel, a felújított, megmentett erdélyi magyar épített örökségekkel párhuzamosan ott vannak a nyilvánvaló gáncsoskodások, az újraállamosítás rejtett vagy nyílt szándéka.
Jogászcsapatokkal erősített soviniszták igyekeznek mindent megtenni azért, hogy megakadályozzák a „magyarok térnyerését”, s ebben sokszor önkormányzati segítséget kapnak.
Harminc éve táplálják román, de magyar oldalról is a „másikokkal” kapcsolatos sztereotípiákat, amelyek – a politikai szereplők nagy elégedettségére – fenntartják a kölcsönös félelmet, bizalmatlanságot. A katolikus egyháznak visszaszolgáltatott nagyobbik épületben működő román iskolába járó gyerekek szülei „kiűzéstől” tartanak. Erdély elvesztésének oly jól ismert rémképe ez kicsiben.
Aztán ott vannak a marosvásárhelyi iskolaügyben a szintén az egész országra jellemző adminisztratív bénázások, a közigazgatás csődje, a jogilag mindig megtámadható határozatok, rendeletek.
Itt érkezünk meg az úgynevezett igazságszolgáltatáshoz, amelynek titkosszolgálati beavatkozásoktól sem mentes boszorkánykonyhájában minden, tényleg minden megtörténhet. Hosszú évekig elhúzódó perek, egymásnak ellentmondó ítéletek, átláthatatlanság, kiszámíthatatlanság, befolyásolt ügyészek, elfogult bírák. Korábban a katolikus gimnázium esetében is főszerepbe került az Európa-szerte megtapsolt korrupcióellenes ügyészség, amely rekordidő alatt vált politikai eszközzé, azaz korrupttá.
A mindig mindenben jelen lévő „nagypolitika”, a problémákat, konfliktusokat okozó, majd azokat egyezkedésekkel megoldó, tompító kormányzati, koalíciós ügyeskedések éppúgy rátelepedtek a marosvásárhelyi iskolaügyre, mint annyi más magyar vonatkozású kérdésre. Ezek azok a játszmák, amelyek végeredményei harmincéves tapasztalat után is kiismerhetetlenek. Nélkülük viszont nincs elmozdulás magyar, de egyéb ügyekben sem.
A legelkeserítőbb az, hogy a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium elsősorban gyerekekről szól, akik már iskolás éveikben kénytelenek megtapasztalni Románia sajátos működését, a magyar–román együttélés módszeresen elaknásított terepét. Hogy ez mikor fog megváltozni? Az utóbbi évtizedek történései alapján a kérdésre leginkább azt válaszolnám, hogy soha. Diplomatikusabb formában inkább azt mondom: sokat kell még tenni a változásért.
Balogh Levente
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Rostás Szabolcs
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
Balogh Levente
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Balogh Levente
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
Balogh Levente
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
Rostás Szabolcs
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Balogh Levente
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
szóljon hozzá!