Páva Adorján

2019. szeptember 09., 08:13

Románia sötétlő napos oldala

Ma újabb fejezet kezdődik a Románia egyik legnépszerűbb lakosságtámogató programját övező idegeskedésben: az engedéllyel rendelkező cégek hosszas várakozás után belevághatnak a napelemprogramba bekapcsolódók adatainak digitális feltöltésébe.

Persze csak akkor, ha működni fog a Környezetvédelmi Alap (AFM) internetes felülete. Merthogy ez természetesen egyáltalán nem biztos a fejetlenségről, szervezetlenségről, bizonytalanságról tanúskodó előzmények ismeretében.

Grațiela Gavrilescu volt környezetvédelmi miniszter tavaly augusztusban jelentette be, hogy megújítják a rendkívül népszerű, legutóbb csupán 2016-ban kiírt Zöld ház programot: idén napelemek beszerzésére és beüzemelésére pályázhatnak az állampolgárok, a kormány több mint 100 millió eurós költségvetést biztosít a kezdeményezésnek. A tárcavezető már a bejelentéskor félretájékoztatott: azt állította, hogy az állami támogatás nagyban segít a lakosság fűtés- és vízmelegítési kiadásainak fedezésében.

Csakhogy a kormány által nyújtott maximális összeg – 20 ezer lej, amelyhez hozzáadódik az igénylő önrésze, minimum 10 százalék – távolról sem elég akkora teljesítményű napelemrendszer beszerzésére, amely télen fűtésre elegendő energiát termelne: ahhoz a támogatás többszörösét kellene befektetnie a pályázónak.

Persze a 20 ezer lej nem leírandó összeg: a támogatás segítségével olyan rendszer építhető ki, ami egy átlagos háztartás – amelyben nem villannyal fűtenek – éves áramfogyasztásának legalább felét–háromnegyedét kiválthatja. Sőt a helyben fel nem használt energia bekerül az országos hálózatba, amiért fizet a szolgáltató, tehát pénz is állhat a házhoz. Így hát nem véletlen, hogy sok tízezer lakos nagy érdeklődéssel várta a program részleteit, indulását. A kormány először szakcégekkel tárgyalt, amelyek idén tavaszig nevezhettek be. Gavrilescu márciusban azt nyilatkozta, a lakosság májusban kapcsolódhat be a programba az akkreditált cégeken keresztül.

Nos ebből augusztus–szeptember lett: a hatóságok csak a minap közölték az elfogadott napelem-forgalmazók és -felszerelők listáját. Hogy miért kellett ennyit várni? Az biztos, hogy az illetékesek leginkább a feltételek menet közbeni módosítgatásaival foglalatoskodtak. Kitalálták ugyanis, hogy kizárják a programból azokat az igénylőket, akik jelzáloghitel segítségével vásárolták meg házukat, illetve azokat, akiknek ingatlana cég székhelyéül is szolgál.

Mindezt olyan körülmények között, hogy köztudott: az elmúlt években rengetegen vásároltak házat bankhitellel, így az igénylők számottevő része közülük kerülhet ki. A közvitára bocsátott módosítások természetesen nagy felháborodást váltottak ki, végül pedig a kormány visszakozott, ugyanakkor a cég székhelyéül szolgáló ingatlanok tulajdonosai valóban nem pályázhatnak.

A történet másik pikantériája, hogy Grațiela Leocadia Gavrilescu egy nappal a lemondása előtt írta alá a program újabb szakaszának zöld jelzést adó rendeletet – ha ezt nem teszi meg, a kiírás biztosan tovább késik, ki tudja, meddig. Ezzel együtt még most is sok a kérdőjel: például az AFM az elmúlt napokban kétszer is módosította az igénylési kérvény formanyomtatványát, a pályázók és a cégek „nagy örömére”.

A bizonytalanságot tovább növeli, hogy a csaknem 300 engedélyezett vállalkozás jelentős része – egyesek szerint nyolcvan százalékuk – a program kedvéért „nyergelt át” napelemek forgalmazására és felszerelésére, így nincs tapasztalatuk e téren. Szintén problémás, hogy sok cég 10 százaléknál nagyobb előleget vagy a teljes összeget elkéri a pályázótól, mondván, hogy amikor az állam a felszerelés után (amelynek a szerződés-aláírást követő nyolc hónapon belül kell megtörténnie) átutalja a támogatást, a tulajdonos visszakapja a pénzét. Igencsak problémás, hiszen egy vállalkozás bármikor csődöt mondhat...

A napelemekre pályázóknak eleve nagy szükségük van a szerencsére, hiszen mindössze 33 ezer igénylőt tudnak kielégíteni, a cégek pedig nagy érdeklődésről számoltak be. Sok múlik az adatbevivők gyorsaságán, majd a Környezetvédelmi Alap szigorú munkatársain. Azt követően az áramszolgáltatóval kell „megvívni” a harcot az engedélyek kiváltása, az új villanyóra felszerelése okán, majd a magát minden bizonnyal túlvállaló szakcég képviselőinek kell könyörögni, hogy még határidőn belül valósítsák meg a beruházást. És persze mindezt abban az esetben, ha minden terv szerint működik. Mert nem várt bonyodalmak bármikor közbejöhetnek ebben az országban.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Balogh Levente 2019. szeptember 06., péntek

Balkáni politikai játszmák

Kőkemény, hamisítatlanul balkáni politikai játszmák révén próbálja megtartani hatalmát – bár úgy is értelmezhető, hogy meghosszabbítani az agóniáját – a jelenleg csupán a Szociáldemokrata Párt (PSD) alkotta bukaresti kormány.

Pataky István 2019. szeptember 05., csütörtök

Célkeresztben Románia?

A végtelenségig lebutított romániai médiavilágból tájékozódva esélyünk sincs arra, hogy felismerjük a valóban fontos és a szenzációhajhász vagy a bulvár beszámolók közötti különbséget.

Makkay József 2019. szeptember 04., szerda

Szavazatot nem hozó gyerekétkeztetés

Jó hír, hogy az Európai Bizottság idén ősztől jelentős összeggel támogatja az Európai Unió tagországaiban az iskolai étkeztetés egyszerűbb formáit, mint a tej- és kifli-, valamint a zöldség- és gyümölcsprogramot.

Balogh Levente 2019. szeptember 03., kedd

Autópálya vasúti sorompóval

Akár a mindenkori Románia jelképe is lehetne az észak-erdélyi autópálya nemrég elkészült, Nyárádtő és Radnót közötti, tizenegynéhány kilométeres szakasza, amelyet jelentős hírverés közepette adtak át a forgalomnak.

Rostás Szabolcs 2019. szeptember 02., hétfő

Tisztelet, önbecsülés

Utólag, mondjuk néhány év elteltével már nem sok jelentősége van egy választási kampányban használt szlogennek, most azonban nem mehetünk el szó nélkül az RMDSZ által kiválasztott mellett.

Pataky István 2019. augusztus 30., péntek

Akcióban a méregkeverő Ponta

Azért jó ez a nyárvégi kormányválság, mert a román hírtelevíziók rajongói végre valami mást is láthatnak, hallhatnak, mint a caracali „rém” házában találtak elemzését és a rendőrt játszó műsorvezetők hisztérikus előadását.

Makkay József 2019. augusztus 29., csütörtök

Jobb Hollandiában, mint Erdélyben hagymát szedni?

Sok gazda és agrárvállalkozó farmján megfordultam az utóbbi hónapokban Erdélyben. Olyanok portáján is jártam, akik agrárpályázatok és bankkölcsönök segítségével újították fel telephelyüket, gépparkjukat, de egyik esetben sem a pénz bizonyult a legnagyobb gondnak.

Rostás Szabolcs 2019. augusztus 27., kedd

Politikai játszmák a választóközönségnek

Minden bizonnyal létezik a romániai választópolgárok egy rétege, amelynek meggyőződése, hogy nyomós érvek vezettek a bukaresti balliberális koalíció felbomlásához, a 2016-os parlamenti választás előtt kötött politikai kényszerházasság már semmiképpen sem húzhatta tovább.

Kiss Judit 2019. augusztus 27., kedd

Kétségek tanévkezdés előtt

Ha jóhiszeműek vagyunk, kíváncsian várjuk, hoz-e, és ha igen, milyen pozitív változásokat hoz a küszöbön álló tanév. Ha pedig az elmúlt időszak történéseiből kiindulva a realitás talaján állunk, korántsem lehetünk felhőtlenül optimisták.

Pataky István 2019. augusztus 22., csütörtök

Ringbe szállnak Közép-Kelet-Európáért

Donald Trump hátbaveregetősen baráti fogadtatásban részesíti Klaus Johannist Washingtonban, Angela Merkel dicséretekkel és köszönetekkel halmozza el Orbán Viktort Sopronban. Mi folyik itt? Feje tetejére állt a világ? 

Vélemény
Balogh Levente: Balkáni politikai játszmák

Kőkemény, hamisítatlanul balkáni politikai játszmák révén próbálja megtartani hatalmát ...

Pataky István: Célkeresztben Románia?

A végtelenségig lebutított romániai médiavilágból tájékozódva esélyünk ...

Makkay József: Szavazatot nem hozó gyerekétkeztetés

Jó hír, hogy az Európai Bizottság idén ősztől jelentős összeggel támogatja az Európai Unió ...

Legnézettebb