2011. december 09., 10:262011. december 09., 10:26
A jelek szerint a román pártok felrúgni készülnek azt az eddigi status quót, miszerint a magyarok olyan homogén szavazótábort alkotnak, amelyet a román pártok jórészt „békén hagynak”, mivel úgyis etnikai alapon szavaznak. Ezért aztán kialakult az a gyakorlat, hogy a magyar voksokat „közvetítő” útján, vagyis az RMDSZ-en keresztül „szerezték meg” – magyarán igyekeztek a maguk oldalára állítani a szövetséget. Ennek köszönheti az RMDSZ, hogy 1996 óta tulajdonképpen csupán egy évig volt ténylegesen ellenzékben.
Most azonban változóban a helyzet. Az ellenzéki USL szövetség offenzívát indított a kormánykoalíció főbb pártjai ellen, és abban a régióban igyekszik megverni őket, ahol mindkettő a legerősebb: Erdélyben. A stratégia részeként közvetlenül kívánja megszólítani az RMDSZ szavazóbázisát is – ennek tudható be Crin Antonescu liberális pártvezér legutóbbi kijelentése, miszerint az RMDSZ már nem a magyar közösséget képviseli, és ebbe a sorba illeszkedik Valeriu Zgonea PSD-alelnök „sziréndala” is, amelyben arról regélt: ezentúl az RMDSZ szavazóival akarnak párbeszédet folytatni. Az USL tagpártjai tehát megpróbálják „kihúzni” a szavazótábort az RMDSZ – és persze ezzel együtt a többi magyar párt – alól.
És ezt még csak nem is az ellenzék találta ki, hanem a jelenlegi koalíciós partner – nem véletlenül utazik Traian Băsescu minden évben a Székelyföldre, és szintén nem véletlenül avat fel szinte havonta Elena Udrea fejlesztési miniszter egy-egy új létesítményt ugyanott. A haszon román részről egyértelmű: ha szociális demagógiával és ígéretekkel sikerül megszerezni a magyarok voksait, akkor a parlamentben már nem kell magyar képviselettel alkudozni, hiszen nem lesz kivel. A sajátos magyar – oktatási, anyanyelv-használati és önrendelkezési – igények képviselete viszont román pártoktól nem várható. Hiszen az utóbbi hónapokban az USL mindkét pártja épp hogy szélsőségesen magyarellenes megnyilvánulásaival hívta fel magára a figyelmet. A sziréndalok tehát igen veszélyesek. A romániai magyarság érdekérvényesítési esélyei csak akkor maradnak meg, ha szavazatait nem pazarolja a sajátos magyar problémákat felvállalni nem tudó és nem is akaró román pártokra.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.