JEGYZET – Mint amikor egy kütyü miatt leáll az egész nagy körhinta, és vége a mulatságnak, vagy repüléskor a pilóta ketyegője rendetlenkedik, és robotpilótára kapcsolnak, a parlamentben is meghibásodott valami: a felkentek tudta nélkül sorra mennek át olyan határozat- és törvényjavaslatok, amelyek megvitatásához hosszú időre volna szükség.
2017. április 18., 22:592017. április 18., 22:59
Legutóbb például a nepotizmusnak nemcsak a kifehérítése, de a mennybemenetele is megtörtént annak ellenére, hogy bárkit kérdeztek a szemfüles újdondászok, mindenki határozottan ellenezte. A lényege, hogy ezentúl nem lesz bűn közeli, távoli, egyenes és oldalági rokonok rokonait alkalmazniuk a képviselői-szenátori irodákba, merthogy...
Az indoklást nem hallottam, de ez feltehetőleg az én hibám, hisz nem bújom éjt nappallá téve a hírtévék csácsogásait, mindent túllihegő szenzációhajszolásait, ráérősen bevárom a másnapi, már egy kicsit lehűtött összefoglalást. Ennek a rossz szokásomnak a hátulütője, hogy a józan(abb) értékelés elmarad valami újabb rémhír miatt, nekem pedig meg kell elégednem a kész tényekkel. Most is ez történt. Azt hallottam, amikor sorra kérdezték a valamit is számítókat: a hőscincér főpártvezér kimondta a majdnem elutasítást, a többi megkérdezett pedig ezt ismételgette. Csakhogy közben a robotpilóták a teremben gyorsan letudták a szavazást, minden rendben lett: a „nem tudom, nem láttam, nem hallottam\" szajkószöveg nem egészen új keletű, mondhatni elég réginek is, a felelősség elhárításának jól bejáratott módszere.
Most a legnagyobb hablatyolás az egységes fizetési kategóriák megállapítása körül veri fel a hullámokat, beszélnek erre, beszélnek arra, de mintha épp ők értenék a legkevésbé azt, amit akarnak. Az irodalomból tudom, hogy például Franciaországban, de nálunk is, az első világháború előtti Monarchiában, sőt még azután is nagyon jól működött a közalkalmazottak bérezési ranglétrája. Konkrét példa: Kosztolányi Édes Annájában a végső leszámolás előtti nagy vendégséget épp azért rendezik, mert Vízy méltóságos úr egyik fizetési kategóriából feljutott egy másikba.
És mintha talán a királyi Romániában is működött volna, de ebben nem vagyok biztos. Abban viszont igen, hogy most az igazi komoly akarat hiányzik a megvalósulásához, olyan szövevényessé vált a különböző érdek-összefonódások dzsungele, olyan sokan állnak sorba a választási győzelem után beígért állásokért, és valójában olyan kevés a hatalmasra hazudott ígéretpénz, hogy újfent csak valami robottechnika fogja tudni megmenteni a mundér becsületét.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.