Kiss Judit
2019. április 03., 09:462019. április 05., 09:27
2019. április 03., 09:462019. április 05., 09:27
Miközben a romániai iskolarendszer úgymond az „életre készíti fel” a gyerekeket – ami túlnyomórészt azt jelenti, hogy nyakló nélkül tömi a fejükbe a rengeteg, felnőttkorukban szinte sose használandó információt, sok-sok olyasmit, amit nem tartanak meg emlékezetükben –, szép csendesen elveszi tőlük a gyerekhez illő, méltó, régebben természetesnek számító életforma lehetőségét. A szabad játékét, ami nagymértékben hozzájárul a testi-lelki spontán fejlődéshez, és ami bizony egyre inkább kiszorulni látszik a gyerekek mindennapjaiból.
Vegyük egy általános iskolás hétköznapját: reggel 8-ra jár (de arra is akad példa, hogy 7-re), aztán 3-ig a padban görnyed (tisztelet a heti mindössze két-háromszori testnevelésóra üdítő kivételének), majd miután hazaballag, minimum 2-3 órányi házi feladatozás várja. És még nem is szóltunk arról, hogy sok esetben plusztevékenységekre jár, a kisérettségi évében bizony magánórákra is, mert másképp nem képes venni az akadályokat.
Rengeteget emlegetik manapság a legendás finn iskolapéldát. Az észak-európai országban gyerekre szabottan pallérozzák nemcsak a diákok szellemét, de edzik fizikumát, megtanítják kétkezi munkát végezni, életben tartják, sőt fejlesztik a kreativitásukat úgy, hogy közben létük, létezésük igazi eleme, a játék sem szorul háttérbe. A mi tájainkról tekintve azonban mindez egy távoli bolygó elérhetetlen világának tűnik, hiszen rögvalóságunk arról szól, hogy óriási terhet ró a gyerekekre a túlzsúfolt iskolai tanterv. Általában. Hát még azokra, akik úgynevezett „vokacionális” oktatásban részesülnek, magyarán sport- vagy művészeti iskolába járnak.
Nem csoda, hogy a minap ezeknek a diákoknak a szülei Erdély nyolc városában kezdtek aláírásgyűjtésbe tiltakozásként, hogy a gyerekek heti 40 órás tanterv szerint tanulnak, ami persze fölöttébb megterheli őket. Eszerint ha úgy vesszük, többet dolgoznak, mint a felnőttek, hisz az iskolában töltött 7–8 óra után otthon is tanulniuk kell, a kötelező „túlórák” pedig rengeteg otthoni felkészülést, gyakorlást, edzést, versenyt jelentenek. A Magyar Szülők Szövetsége (MSZSZ) szót emelt, „gyermekkínzásnak” nevezte a helyzetet, kilátásba helyezve, hogyha nem sikerül változtatni a helyzeten, a szülők kiveszik gyermekeiket a művészeti és sportiskolákból, felszámolásra ítélve az osztályokat.
Vajon fejetlenség uralta tanügyi rendszerünk, amin szinte nap mint nap újabb változtatásokat, módosításokat szándékszanak végrehajtani a döntéshozók, mikor helyezi végre valódi cselekvések középpontjába a valódi gyermeket? Mert egyelőre úgy tűnik, a valóban „gyerekbarát” oktatás fényévekre van tőlünk. Egyre inkább az az érzésünk, hogy mindössze homályosan átgondolt, sebtében meglebegtetett tervekkel, a valóságtól elrugaszkodott fantomcselekvésekkel van dolgunk, amelyek nem hús-vér, a szabad játékra vágyó iskolásokról, hanem napi 12 órát is gond nélkül robotoló fantomgyerekekről szólnak.
Balogh Levente
A precízen, az elnökválasztás előtti utolsó napokra időzített, egy ügyfeleit átverő ingatlancég által bérelt géppel való utazással megszorongatni próbált Marcel Ciolacu számára valóban nem jött jól a leleplezés.
Makkay József
Pattanásig feszült a helyzet a nyugat-, és a kelet-európai gazdák körében. A területalapú agrártámogatások lefaragása, a tehéntartás korlátozása és a vámmentes dél-amerikai mezőgazdasági termékek behozatala miatt több tízezer gazda tüntetne.
Páva Adorján
A kisgyerek nehezen dolgozza fel, hogy a Mikulás igazából nem létezik – nagyjából ugyanilyen küzdelmes folyamat Románia számára elfogadni Koszovó, vagy akár önmaga része, Székelyföld létezését is.
Kiss Judit
Görgetünk, bámuljuk képernyőinken hírfolyamok végtelenített, soha el nem fogyó szalagjait. Ha netán szokatlanabb időjárási mozzanat történik odakint, legtöbbször nem is az ablakon kitekintve vesszük észre.
Balogh Levente
Reméljük, az RMDSZ vezetői vannak annyira úriemberek, hogy legalább egy csokor virágot és egy doboz bonbont küldenek majd Elena Lasconinak, köszönetképpen azért, hogy a pártja kitűnő kampánytémát biztosított számukra a választások előtti hetekben.
Rostás Szabolcs
Bár a közelgő parlamenti és államfőválasztás kampányának zaja eltereli a figyelmet számos lényeges elemről, a választópolgároknak ajánlott azzal a tudattal készülniük a novemberi-decemberi szavazásra, hogy jövőre nehéz idők köszöntenek be Romániában.
Balogh Levente
Donald Trump győzelme nyomán nem oldódnak meg a világ gondjai egy csapásra, sőt gazdasági tervei miatt Európa is aggódhat, de esély nyílhat a háborús konfliktusok lezárására, magyar szempontból pedig gyökeres változás várható a jó irányba.
szóljon hozzá!