2011. november 04., 11:302011. november 04., 11:30
A módosítások a minisztérium szerint azért szükségesek, hogy a dokumentum megfeleljen az új oktatási törvénynek, amely többek között a magyar tagozat létrehozását is előirányozza. A MOGYE többségi vezetői azonban a jelek szerint a nyílt konfliktust is szívesebben vállalják, mint azt, hogy betartsanak egy olyan törvényt, amely a magyarok számára biztosítaná alapvető jogukat az anyanyelven való tanuláshoz. Ezzel tovább éltetik az 1989 előtti erőszakos románosítás doktrínáját, hiszen ma is az akkori fasiszta-kommunista elvek alapján járnak el, amikor megakadályoznák, hogy az erdélyi és partiumi magyar városokban mesterségesen megvalósított román térnyerés során bevett „bástyákat” legalább részben visszaszerezzék a magyarok.
A legvérlázítóbb, hogy a rektor mindezt az egyetemi autonómiára hivatkozva teszi, amolyan professzori címmel rendelkező Robin Hoodként hadakozva a minisztériummal, mintha a felsőoktatási intézmények önrendelkezése azt jelentené, hogy területükön a rektor pallos- és pénzverési joggal bír, az ország törvényei pedig az egyetem kapujánál hatályukat vesztik. Persze lehet, hogy a ’89 előtti állapotok iránt nosztalgiát tápláló, szekus kötődésektől sem mentes körök szemében ezzel szabadsághőssé válik, a valóságban azonban ezt az állapotot mulasztásos törvénysértésnek hívják, amit a hatályos jogszabályok alapján kell orvosolni. A helyzet attól igazán éles, hogy az ügy nemzetközi dimenziót kapott azáltal, hogy Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet is tárgyalt a rektorral, és leszögezte: a helyzet rendezése alapvetően befolyásolja a magyar–román kapcsolatokat.
A rektor elutasító gesztusa és Băsescu államfő minapi szerbiai megjegyzése nyomán, miszerint Románia nem fogadja el, hogy valaki kérdőre vonja: mit művel Bukarest a romániai magyarokkal, most a határon túli magyarok ügyében egyre intenzívebb diplomáciai fellépést vállaló Budapest térfelén a labda. A határozott magyar fellépés az EU-tagságra váró Szerbiával szemben működött – most a szintén EU-tag Romániával szemben kell megtalálni a kellőképpen józan, de mégis határozott stratégiát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok