2010. szeptember 27., 10:422010. szeptember 27., 10:42
Másrészt konkrétan az elnökség szempontjából is, hiszen az utóbbi időszakban elhangzott nyilatkozatok alapján fölmerült, hogy Markó Béla szövetségi elnök több mint másfél évtized után másnak adná át a helyét. Egyik szempontból sem könnyű a döntés. Hiszen a kormányrészvétel jelentette előnyök mellett immár a rossz kormányzás hátrányai is mutatkoznak.
A PDL–PSD-kormány által elhanyagolt reformok miatt most az RMDSZ-nek kell a nevét adnia a közalkalmazotti elbocsátásokhoz és bércsökkentésekhez, a nyugdíj- és a szociális ellátórendszer gyökeres átalakításához és az áfaemeléshez. Ebben a konstellációban pedig nem biztos, hogy a megszorításokat a zsebén érző polgár számára az egészségügyi és a tanügyi decentralizáció, illetve az új oktatási és kisebbségi törvény esetleges elfogadása ugyanolyan súllyal nyom majd a latban, mint az elvonások. Bár a felmérések szerint a szövetség még a parlamenti küszöb fölött van, az első téli közműszámlák kikézbesítése után ez könnyen megváltozhat, a választók bizalmát pedig iszonyú nehéz visszaszerezni.
Markó esetleges távozása vagy maradása is alapvetően befolyásolja az RMDSZ jövőjét. Hiszen dönteni kell arról is, folytatja-e a szövetség az eddigi utat, hogy foggal-körömmel, esetleg a törvényi szabályozást számára kedvezően alakítva is ragaszkodik ahhoz, hogy ő a romániai magyarság kizárólagos képviselője, vagy elfogadja: a monolitikus törekvésekkel szemben fellépő, az RMDSZ hegemóniáját megkérdőjelező alakulatok is valós választói igényeket jeleníthetnek meg, ezért – például az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum romániai magyar „miniparlamentté” alakítása által – nagyobb beleszólást enged számukra az igencsak heterogén, különböző igényeket megfogalmazó erdélyi, partiumi és bánsági magyarság ügyeinek intézésébe. A tét nem kicsi: mindkét dilemma arról szól, hogy az RMDSZ képes lesz-e maradék hitelét megőrizni, és a romániai magyarság minden irányból megkerülhetetlen szervezetének megmaradni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok