HIRDETÉS
Csakhogy időközben megbánták a döntést a bukaresti hatalmi tényezők, ezért mára nemcsak leállították a restitúciót, hanem minden módszerrel, de főleg a kifárasztásra játszó perek sokaságával igyekeznek visszaállamosítani.
A célkeresztben elsősorban az erdélyi magyar tulajdonok állnak. Erre vonatkozó nyílt politikai vállalások nincsenek, a piszkos munka oroszlánrészét a titkosszolgálatokkal együttműködő „független” bíróságok vállalják magukra. De jelenleg aktív a pénzügyminisztérium is, amely számtalan pert indított erdőtulajdonok visszaállamosítása érdekében. És akadt az évek során olyan politikus is, aki büszkén vállalta cselekedetét. A PMP mai csillaga, Marius Paşcan annak idején a Felső-Maros menti Bánffy-erdők visszaszolgáltatásának a megakadályozását tartotta Maros megyei prefektusi mandátuma egyik legfontosabb eredményének.
Az egyházi ingatlanok ügye külön fejezetet képez ebben az évek óta zajló állóháborúban. És ezen a területen nem csupán az alapvetően magyar felekezetek érintettek. A bukaresti Balassi Intézetben tartott minapi konferencián a zsidó hitközségek elkobzott vagyonának visszaszerzési folyamatában a levéltári anyagok titkosítására panaszkodtak, a görögkatolikusok részéről elhangzott: a két világháború között csaknem kétezer templomuk volt, de máig alig kétszáz ingatlanukat kapták vissza.
A román közvélemény egyébként keveset vagy semmit sem tud a valóságról. A részben ugyancsak a titkosszolgálatok által ellenőrzött, de legalábbis befolyásolt média szinte kizárólag az erdélyi magyarokkal foglalkozik, amikor az „igazságtalan” restitúciót tűzi műsorra. Rareș Bogdan európai parlamenti képviselő még műsorvezetőként több alkalommal is sajátos stílusában őrjöngött élő adásban az „új grófok” ellen. Nemrég azért bírságolta tízezer lejre a Realitatea Plus hírtelevíziót az Országos Audiovizuális Tanács, mert megszegte a tisztességes információszolgáltatás szabályait, amikor az Octavian Hoandră által moderált műsorban többek között azt állították, hogy Erdélyben, az „úgynevezett” visszaszolgáltatások során olyan magyar grófok örökösei javára állították vissza a tulajdonjogot, akik „háborús bűnösök voltak”, és részt vettek az „észak-erdélyi mészárlásokban”. A vitában a „korrupt bírákat” kárhoztatták, akik most eladják Erdélyt a magyaroknak. Mit várjunk attól a romántól, aki ilyen tájékoztatást kap a restitúcióról?
Ebben a közhangulatban és a jelenlegi kaotikus politikai helyzetben érkezik az RMDSZ visszaszolgáltatással kapcsolatos megszavazott törvényjavaslata, amely megfordítja az eddigi eljárást. A szabályozás értelmében ezután nem az eredeti tulajdonosoknak kell bebizonyítaniuk, hogy az állam jogcím nélkül fosztotta meg őket az adott tulajdontól, hanem a román államnak kellene igazolnia az elkobzás jogosságát.
Az új jogszabály életbelépéséhez, s főleg gyakorlati alkalmazásához azért felesleges nagyon vérmes reményeket fűzni. Az erdélyi restitúció ügye ugyanis ma kimondatlanul is nemzetbiztonsági kérdésnek minősül Romániában.
Már meg sem lepődik az ember, ha azt hallja, olvassa, hogy friss felmérések szerint a romániai fiatalok – a 16 és 34 év közöttiek, illetve az egyetemisták – közel fele azt tervezi, hogy külföldön akar érvényesülni.
Ha jóindulattal állunk a jelenlegi román belpolitikai helyzethez – márpedig mért is ne állnák így hozzá? –, akkor logikusnak tűnik Klaus Johannis államfő és a PNL igyekezete.
Megkapta hát Ludovic Orban miniszterelnök, amit szeretett volna: három hónapnyi kormányzás után a parlament bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatta a kormányát.
Bizony megtörténik olykor, hogy az iskolában uralkodó emberközi viszonyok odáig fajulnak, hogy a diák bántalmazza a pedagógust, rákiabál, megfenyegeti, esetleg meg is lökdösi.
„Mindegy, kit veszel el, kisfiam. Csak a te fajtád legyen” – hangzott többször is nagyanyám hasznosnak szánt útravalója kölyökkoromban. Hogy idegengyűlölő, ne adj Isten rasszista volt-e a nagyanyám, azt én nem tudom.
Székelyföld és Srí Lanka légvonalban mintegy 6700 kilométerre található egymástól, de például gyalogszerrel már 8612 kilométert kellene megtennie annak, aki mondjuk Gyergyóditróból sétálna el az India partjaitól délre található szigetországba.
Amikor Sonnenfeld Adolf 20. század elején a város központjában felépítette impozáns palotáját bizonyára igencsak csodálkozott volna, ha megtudja: az ingatlan a 20., majd a 21. század során Várad magyar közösségének egyik fellegvára, találkozóhelye és kulturális központja lesz.
Egy íróasztal mellől nehéz megítélni, mi zajlik pontosan egy kis, hagyományosan zárt közösségben. A hírek alapján Gyergyóditróban két, Srí Lankából érkezett pékségi alkalmazottnak azért kellett még a településről is elköltöznie, mert nem fehér a bőrük színe, s ezért sokan félnek tőlük, vagy&
Napnál világosabb, hogyha tájékozottak vagyunk egy esetleges járvány terjedését, megelőzését illetően, az nem válik kárunkra, sőt. Nyilván jó tudni, hogy főként ilyenkor, télvíz és megfázásos megbetegedések idején különösen fontos az alapvető higiéniai szabályok betartása.
Ukrajna nemzetpolitikája még jó ideig konfliktusforrás lesz a térségben, mint ahogy az is, hogy Románia továbbra sem hajlandó feladni a dogmatikus történelemszemléletet.
Már meg sem lepődik az ember, ha azt hallja, olvassa, hogy friss felmérések szerint a romániai fiatalok – a 16 és ...
Ha jóindulattal állunk a jelenlegi román belpolitikai helyzethez – márpedig mért is ne állnák ...
Megkapta hát Ludovic Orban miniszterelnök, amit szeretett volna: három hónapnyi kormányzás után a parlament ...
