2012. április 18., 09:502012. április 18., 09:50
Akinek személye, kiválasztása nagyon sok kérdésre is megadta a választ. Az első, egyáltalán nem mellékes körülmény, hogy az Országgyűlés alelnöki, majd elnöki posztját is betöltő Áder János ugyanúgy a Fidesz alapító és rendszerváltó politikusai közé tartozik, mint Orbán Viktor és Kövér László, ilyen értelemben szimbolikus jelentőséggel is bír, hogy a „régi utastársak” hamarosan egyszerre számítanak majd a legfőbb közjogi méltóságnak Magyarországon.
Áder jelölése azokat az öt éve keringő találgatásokat is szertefoszlatta, miszerint Orbán-ellenes puccsal kívánt új jobboldali pártot létrehozni – ha így lett volna, a pártelnök-kormányfő választása ma biztosan nem esett volna rá. Az Európai Unióval fennálló viták ismeretében egyértelmű ugyanakkor, hogy ma Magyarországnak – még akkor is, ha jogkörei meglehetősen korlátozottak – elsősorban olyan köztársasági elnökre van szüksége, aki jártasságot szerzett a napi politikában és a jogtudományokban egyaránt.
A Brüsszel és a Velencei Bizottság által bírált választási és igazságszolgáltatási rendszer kidolgozójaként Ádernek elnöki minőségében még nagyobb mozgástere nyílik megvédeni a magyar érdekeket és álláspontokat, mint eddig EP-képviselőként. Végezetül az államelnöki poszt betöltése, az új elnök kiválasztása ismételten rávilágított a jelenlegi magyarországi ellenzéki pártok gyengeségére és álságos politikai-erkölcsi magatartására.
A még mindig Schmitt Pál plágiumügyén és távozásán csámcsogó szocialisták például mélyen hallgatnak arról, hogy korábban két miniszterelnökük sem volt hajlandó lemondani tisztségéről, holott egyikükről (Medgyessy Péter) kiderült, III/II-es ügynökként, szigorúan titkos tisztként szolgált a Kádár-rendszerben, míg a másikról (Gyurcsány Ferenc), hogy tudatosan hazudott az országnak. Vagyis a következménynélküliség odaát, náluk keresendő…
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Látogatottsági adatok