2010. szeptember 14., 10:182010. szeptember 14., 10:18
A romániai oktatás szisztematikus lezüllesztése közepette oda jutottunk, hogy a tanintézetek csapnivaló felszerelése, a tankönyvhiány, a középkori állapotokat idéző, angolvécét mindössze hírből ismerő falusi iskolák látványa jobbára csak ilyenkor, iskolakezdéskor bír némi hírértékkel, néhány hét múlva a kutyát sem érdekli az ilyesmi.
Most még az köti le a nyilvánosság figyelmét, hogy a pedagógusok a bérük csökkentése miatt ellenérzésekkel látnak hozzá a tanításhoz, hogy számos olyan iskolát zártak be a hatóságok, ahol jelentős felújítást-beruházást hajtottak végre az elmúlt időszakban, illetve hogy több iskolában ellenszenvet váltott ki az igazgatók politikai „beejtőernyőzése” – októberben mindez már nem lesz téma, viszont a problémák maguktól biztosan nem oldódnak meg. Sovány vigasz, de a tanügy nem az egyedüli betege a romániai társadalomnak.
Lám, Cseke Attila egészségügyi miniszter fejében rövid idő leforgása alatt immár másodjára fordult meg a lemondás gondolata: először a csecsemők halálát okozó bukaresti kórháztűz miatt, most pedig azután, hogy „rájött”, elődje és az IMF „rátestálta” annak a vizitdíjnak a bevezetését, amely ellen ellenzéki szenátorként még aláírásgyűjtéssel tiltakozott. Meggyőződésünk, hogy az RMDSZ-es politikus számára mindkét esetben becsületbeli kérdés kellett volna hogy legyen a távozás, de ha már maradt, a figyelmébe ajánlunk egy rendszeranomáliát.
Az erdélyi megyék daganatos betegei közül kizárólag a bihariak – azaz éppen Cseke szenátor választókerületének polgárai – nem részesülnek térítéses vagy ingyenes ellátásban a régió egyetlen onkológiáján, a kolozsvárin, amellyel egyedül a váradi egészségbiztosító nem áll szerződéses viszonyban. Csak azt ne mondja erre, hogy várják meg a tervbe vett nagyváradi onkológia felépítését!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Látogatottsági adatok