2010. szeptember 14., 10:182010. szeptember 14., 10:18
A romániai oktatás szisztematikus lezüllesztése közepette oda jutottunk, hogy a tanintézetek csapnivaló felszerelése, a tankönyvhiány, a középkori állapotokat idéző, angolvécét mindössze hírből ismerő falusi iskolák látványa jobbára csak ilyenkor, iskolakezdéskor bír némi hírértékkel, néhány hét múlva a kutyát sem érdekli az ilyesmi.
Most még az köti le a nyilvánosság figyelmét, hogy a pedagógusok a bérük csökkentése miatt ellenérzésekkel látnak hozzá a tanításhoz, hogy számos olyan iskolát zártak be a hatóságok, ahol jelentős felújítást-beruházást hajtottak végre az elmúlt időszakban, illetve hogy több iskolában ellenszenvet váltott ki az igazgatók politikai „beejtőernyőzése” – októberben mindez már nem lesz téma, viszont a problémák maguktól biztosan nem oldódnak meg. Sovány vigasz, de a tanügy nem az egyedüli betege a romániai társadalomnak.
Lám, Cseke Attila egészségügyi miniszter fejében rövid idő leforgása alatt immár másodjára fordult meg a lemondás gondolata: először a csecsemők halálát okozó bukaresti kórháztűz miatt, most pedig azután, hogy „rájött”, elődje és az IMF „rátestálta” annak a vizitdíjnak a bevezetését, amely ellen ellenzéki szenátorként még aláírásgyűjtéssel tiltakozott. Meggyőződésünk, hogy az RMDSZ-es politikus számára mindkét esetben becsületbeli kérdés kellett volna hogy legyen a távozás, de ha már maradt, a figyelmébe ajánlunk egy rendszeranomáliát.
Az erdélyi megyék daganatos betegei közül kizárólag a bihariak – azaz éppen Cseke szenátor választókerületének polgárai – nem részesülnek térítéses vagy ingyenes ellátásban a régió egyetlen onkológiáján, a kolozsvárin, amellyel egyedül a váradi egészségbiztosító nem áll szerződéses viszonyban. Csak azt ne mondja erre, hogy várják meg a tervbe vett nagyváradi onkológia felépítését!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok