Nagytakarítás után elméletileg nagy tisztaság lesz, mert sok szemét kerül felszínre, legalábbis a lakásokban, ám az olyan már-már kibogozhatatlan szövevényű rendszerben, mint az egészségügy, ott azért minden bonyolultabb.
2014. március 25., 20:552014. március 25., 20:55
Idestova huszonöt éve kezdték sürgetni a reformot, de ha jól megnézzük, manapság ugyanott tartunk, mint 1990 környékén. Közben persze történt ez-az, a legnagyobb durranás talán a világszínvonalúnak beharangozott, informatizált nyilvántartási rendszer volt, amely egyetlen gombnyomásra megmutatta (volna), kinek mi baja van, mi jöhet a jövőben, kezelhető lesz-e, vagy sürgősen nézzen sírhely után.
Eszméletlen összegbe került ez a csodaszoft, ami aztán rendeltetésének megfelelően tökéletesen működött is: egyetlen gombnyomásra bedöglött, és azóta sem sikerült újraindítani – ha egyáltalán bárkinek szándékában állt volna az indítás. Tény, hogy továbbra is ugyanolyan kézi vezérlésű az egész egészségbiztosítási rendszer, mint amilyen egy perccel a kőkorszak után volt. Mi, szerencsétlen mezei halandók pedig, mivel egyelőre még merünk életben lenni, csak fizessünk, fizessünk, ám ha ne adj Isten valamire szükségünk volna ennek fejében, legföljebb a nekünk mutogatott fityiszt csodálhatjuk.
Az „ingyenes” kórházi ellátás pedig?! Arról jobb nem beszélni. Illetve az elmúlt napokban egyre többet hallottunk az ország különböző kórházaiban csúszó-mászó élősködőhadról, bogarakról, rágcsálókról, ilyesmiről. Nekem egy közeli ismerősöm mesélte, hogy ha nem lett volna lábtörés miatt ágyhoz kötve, azonnal kiszökik a kórházból a fűtőtestek közt nyüzsgő csótányok miatt, amiről aztán hiába tett jelentést a személyzetnek, azt mondták, sajnos nincs pénz az irtószerekre.
Szerencsére volt viszont a másik „csodára” az egészségügyi kártyára, amit természetesen még senki nem látott, mivel ötletgazdája, az előző miniszter, aki korábbi egészségügyérkedése alatt, ha jól emlékszem kétféle személyi kartont is „kitalált”, már nem ül a bársonyszékben. Mostanság kellett volna beüzemelni a kártyát, tehát feltehetőleg ha nem is egészében, de részleteiben már nagyjából kifizették.
Hol az a pénz? A reformszemetesben! Vagy valakinek jó mélyen a zsebében, hogy látni se lehessen. Most új fiú ül a bársonyszékben, márpedig új seprű jól seper. Még nem jött elő semmiféle ötlettel, de van idő, a reformkuka nem siet sehová. Nekünk is csak az életünk véges, a feneketlen zsákba pénzeket ömlesztő türelmünk végtelen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elöljáróban szögezzük le: az emberek többsége a jövedelme mértékétől függetlenül általában elégedetlen annak összegével, a méltányos nyugdíjhoz való jog pedig mindenkit megillet.
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!