2012. augusztus 30., 09:092012. augusztus 30., 09:09
Borítékolható, hogy hatalmon maradása esetén a jelenlegi kormánykoalíció jövőre megpróbálkozik az alkotmány módosításával, ezen belül elsősorban az államelnöki hatáskör megnyirbálásával, a taláros testület tagjai kinevezési módjának „politikamentesítésével”, miközben persze eddigi intézkedéseik ismeretében nyilvánvaló, hogy Pontáék ezalatt a két jelentős intézmény saját képükre formálását értik. Holott az elmúlt hetek tanulságait levonva fontosabb és aktuálisabb lenne megnyugtatóan tisztázni, pontosan hány polgár szerepel a romániai választói névjegyzékben, továbbá annak a vitának a végére is pontot kell tenni, megjelennek-e ebben a névjegyzékben a külföldön élő állampolgárok.
A júliusi referendum kapcsán persze az alkotmánybíróság egyértelműen kimondta, a választójog egyaránt megillet minden román állampolgárt, függetlenül attól, hogy a világ melyik táján él. Csakhogy a balliberálisok ezt megkérdőjelezték: először „csak” a névjegyzékből törölték volna az „eperszedőket”, később már legszívesebben meg is vonták volna tőlük a szavazati jogot.
És ezen a ponton roppant tanulságossá vált az idei népszavazás. Victor Ponta és Crin Antonescu ugyanis olyannyira Băsescu eltávolításának megszállottjává vált, hogy ennek a feladatnak az oltárán hajlandónak mutatkozott lemondani külföldi honfitársairól, és különbséget tenni román és román állampolgár között. Őket mindössze az különbözteti meg magyar elvtársaiktól, hogy Gyurcsányék és Kovácsék annak idején hallani sem akartak a könnyített honosításról, tehát eleve nem érdekelte őket a külhoni magyarság, ma pedig ők lennének az elsők, akik visszavonnák a határon túliak választójogát, visszaállítva az A és B kategóriájú magyarok status quóját. Hát nem igaza volt Orbán Viktornak, amikor 2005-ben Tusnádfürdőn az időnként saját nemzetére rárontó magyar baloldalról beszélt? Nos, immár ugyanez a kategória a román elvtársaké is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Látogatottsági adatok