2009. április 29., 12:012009. április 29., 12:01
Akkoriban még nem tudtam, hogy az életben soha nem veszem hasznát mindezeknek, de megtanultam, mert akkor ez volt az irányzat. Azonban már akkor hiányoltam, hogy kevés a zeneóra, a testnevelés, a rajzóra, ahol csupa érdekes dolgokat lehet egészen lazán elsajátítani. Ezeknek a tanóráknak a hiányát most még inkább érzem, amikor felnőttként gondban vagyok, ha egy-egy klasszikus művet fel kell ismerni, arról nem is beszélve, hogy fogalmam nincs arról, milyen lazító tornagyakorlatot kellene végeznem, ha a sok számítógép előtti ülőmunkától görcsös fájást érzek a hátamban.
Pedig nekünk akkoriban heti két kötelező tornaóránk volt, és még kilencedikben is tanítottak rajzot és zenét. Amikor a gyermekeim iskolába kerültek – főleg az elején – nagyon megdöbbentett, hogy a tanügyi rendszer évek óta tartó reformtörekvései egyre inkább abba az irányba mutatnak, hogy a tantervbe még több szögfüggvény, még több deriválás és pekingi kacsa kerüljön. Ráadásul mindez a rajz-, a zene- és testnevelés-oktatás rovására. Utóbb például arról értesültem, hogy a tantervbe három testnevelési órát iktatnak be, de ebből csak egy lesz kötelező, a másik kettő amolyan sportklubokban zajló tevékenység, amin ugyebár elsősorban az élsportolók vehetnek részt.
Azonban ahogy elnézem a felnövekvő generációt, szomorúan tapasztalom, hogy egyre több a túlsúlyos, hátgerincproblémákkal küszködő tinédzser, akiknek bizony nem ártana a heti kötelező két tornaóra. Arról nem is beszélve, hogy ezekre a gyerekekre rá sem néz egyetlen edző sem, nemhogy bevonja őket egy sportklub tevékenységébe.
Feltevődik akkor a kérdés, hogy mi lesz ezekkel a gyerekekkel? Milyen felnőttek lesznek? Milyen lesz az egészségi állapotuk? Ismerve azt is, hogy a mi generációnkhoz képest ezek a gyerekek többet „játszanak” a számítógépen, mint mi, akik délutánokat szaladgáltunk a friss levegőn, nem nehéz kikövetkeztetni: púposak, kövérek lesznek, de roppant okosak. Kérdés, hogy megrozzant egészségi állapotú felnőttként, hogyan fogják hasznosítani az iskolában begyűjtött és elraktározott óriási ismerethalmazt?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Látogatottsági adatok