2012. december 18., 09:002012. december 18., 09:00
Persze a legkevésbé sem vet jó fényt a választásokat megnyerő balliberális szövetségre, hogy egy plágiumon ért politikus kinevezéséhez ragaszkodott, mint ahogy az országra sem vet jó fényt Victor Ponta kinevezése, de a választópolgárok elsöprő többsége számára ez nem jelentett problémát, mint ahogy az sem, hogy az USL jelöltjei között számos olyan politikus volt, akik ellen korrupció alapos gyanúja miatt ügyészségi vizsgálat zajlik.
Az eredmény így az USL választóinak – és általában az országnak – a morális állapotát is tükrözi, de egy demokráciában akkor is tiszteletben kell tartani a többség döntését. Ezért is jó, hogy az elmúlt év politikai háborúskodása nyomán Băsescu nem szerzett meglepetést, nem kezdett el a jelöltek személyével trükközni, hanem elfogadta, hogy az USL-t illeti a kormányalakítás joga. Az országnak ugyanis most mindenek előtt nyugalomra van szüksége, arra, hogy a jelentős felhatalmazással hivatalba lépő új kormány hozzákezdhessen érdemi intézkedésekkel a gazdaság rendbetételéhez és a gazdasági mellett a társadalmi stabilitás megteremtéséhez.
Az persze jó kérdés, hogyan fogja az Európai Unió és Washington által is megfogalmazott elvárást, a korrupcióellenes küzdelem fokozását és az uniós források hatékonyabb felhasználását megvalósítani a legkorruptabb helyi kiskirályok, oligarchák pártjaként számon tartott, PSD irányította szövetség, de a szigorú brüsszeli ellenőrzés és az, hogy Pontának most saját és az USL imázsának javítása érdekében is bizonyítania kell a demokratikus értékek iránti elkötelezettségét, talán pozitív eredményt hoz.
Ami bizonyos: Băsescu – részben saját hibájából, a politikai életbe való agresszív beavatkozásai, részben a gazdasági válság miatt – súlyos vereséget szenvedett a PSD elleni küzdelemben. Így mostantól a szocialisták liberális szövetségesükkel együtt senkit sem okolhatnak az esetleges kudarcokért magukon kívül, és négy évük van arra, hogy bizonyítsák: méltóak arra a bizalomra, amelyet a voksoláson résztvevők elsöprő többségétől kaptak.
Egy soha el nem mondott személyes történetet mesélnék el 1986-ból. Épp elvégeztem az egyetem fizika szakán az első évet. Elviselhetetlen hőség volt Temesváron.
Az eredményt látva kijelenthető: a kormánypártok akkor is nehezen tudtak volna jobb eredményt összehozni a szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion számára az elnökválasztáson, ha a kampányidőszakban közvetlenül mellette korteskednek.
Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.