VEZÉRCIKK – Minden bizonnyal jó helyen tapogatózott Vasile Blaga, az ellenzéki PDL elnöke, amikor arra célzott: Victor Ponta miniszterelnök azért követeli Traian Băsescu államfő lemondását a testvérét érintő korrupciós botrány miatt, mert arra számít, hogy az előrehozott elnökválasztást nagyobb esélye lenne megnyerni.
2014. június 23., 19:592014. június 23., 19:59
Az államfőválasztás eredetileg kitűzött, novemberi időpontjáig ugyanis megszilárdul a jobbközép pártok közötti együttműködés, sőt közös jelöltjük is ismert lesz már, aki ősszel nagyobb eséllyel szállna harcba a szociáldemokraták jelöltje ellen, mint most.
Bár nem vagyunk Traian Băsescu feltétlen hívei, főleg amióta a magyarellenes uszításban véli fölfedezni saját maga és új pártja politikai túlélésének zálogát, meg kell állapítanunk: a botrány mögül nagyon kilóg a lóláb. A példa nélküli eset időzítése és tálalása nem tűnik különösebben spontánnak, az egész valahogy nagyon azt sugallja, hogy előre kitervelt akcióról van szó, amelynek célja az államfő, valamint – a korrupcióellenes ügyészség és a legfelsőbb bíróság vezetőjének az ügybe való belerángatására tett kísérlet révén – a korrupcióellenes harc ellehetetlenítése.
A Mircea Băsescut leleplező hangfelvételt a kormányoldal házi csatornája, az Antena 3 hozta nyilvánosságra, Ponta pedig gyanúsan gyorsan dobta be a köztudatba az államfő lemondásának szükségességét. Az ugyan egyértelműnek látszik, hogy Mircea Băsescu alaposan gyanúsítható azzal, hogy befolyással próbált üzérkedni, amikor eurószázezrek fejében közbenjárást ígért egy ítéletre váró maffiavezér ügyében, ám az államfő érintettségére még semmilyen bizonyíték sincs. Amíg pedig nincs bizonyíték, addig nincs amiért lemondania, hiszen nem felelős rokonai tetteiért.
Ponta érvelése pedig, miszerint Băsescu lemondása azért szükséges, mert ez biztosítaná az igazságszolgáltatás zavartalan és politikai befolyástól mentes működését, enyhén szólva nevetséges. Már csak azért is, mert az utóbbi időben nem az államfő, hanem – Ponta párttársainak hathatós közreműködésével – a kormányoldal uralta parlament akadályozta az igazságszolgáltatás munkáját, amikor több, korrupcióval gyanúsított honatya esetében sem hagyta jóvá az ügyészségi vizsgálatot.
Egyszerre szimbolikus és ironikus, hogy a rendszerváltás Romániájának meghatározó alakja, Ion Iliescu még halálában is, 36 évvel az 1989-es események és 21 évvel a politika első vonalából való kikerülése után még mindig releváns tényező.
Elöljáróban szögezzük le: az emberek többsége a jövedelme mértékétől függetlenül általában elégedetlen annak összegével, a méltányos nyugdíjhoz való jog pedig mindenkit megillet.
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
szóljon hozzá!