2010. július 20., 10:552010. július 20., 10:55
És míg az érettségizők számára mentséget szolgáltatott a tény, hogy a szóbeli vizsgák osztályzatát idén nem számították be az általánosba, a tanároknak még mentségük sincsen a gyenge szereplésre. Vagyis hát, az ő helyzetükben nem egyetlen intézkedésnek, hanem egy több évtizedes folyamatnak a termése az eredmény. A lényeg megértéséhez elég bemenni egy végzős osztályba és megkérdezni: ki milyen pályára készül? Csak kevesen, és valószínűleg nem az éltanulók fogják azt válaszolni, hogy tanárok szeretnének lenni. A tanári pálya ugyanis az elmúlt két évtizedben elveszítette a presztízsét, a vonzerejét.
Ma többnyire azok választják, akik biztos munkahelyre, nagy vakációkra vágynak, akik beérik a kevés keresettel, akik nem akarják megváltani a világot. Az elmúlt évtizedekben sokszor fakasztottak mosolyt környezetükben azok a vállalkozók, politikusok, akik bármit hajlamosak voltak pénzkérdésnek tekinteni, mégis azt kell mondanunk: aligha lehet a tanárok tisztességes megfizetése nélkül jobbra számítani. A tanügyi rendszer átszabása csak részben oldhatja meg a gondokat. Amíg a tanárok a társadalom leszakadt rétegét képezik, addig nincs esély a lényeges minőségi javulásra. A tanügyben tapasztalható csökkenő színvonal pedig más vonatkozásban is intő jel lehet a kormányzat számára. Az elmúlt hónapokban a média a pénzpazarlás kirívó példáiként lebegtette meg egyes jól megfizetett minisztériumi szakértők esetét. Megtörténhet, hogy esetenként okkal. Azt is látni kell azonban, hogy ha a versenyszféra lényegesen jobb lehetőségeket kínál a tehetséges, nagy tudású szakembereknek, az állami hivatalokban csak a középszerűek, a gyenge képességűek maradnak. És meglehet, hogy az inkompetencia több adólejbe fog kerülni, mint amennyit a kreatív szakemberek kapnak az adófizetők pénzéből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok