2012. május 25., 10:282012. május 25., 10:28
A Daniel Oajdea ex-PDL-s képviselő által benyújtott tervezet a magyarok ellen irányul, az indoklás arra a hazugságra épül, hogy a székelyföldi hivatalnokok nem tudnak/nem akarnak románul megszólalni. Ezért az elégedetlen ügyfelek feljelenthetnék a kifogásolt nyelvtudású hivatalnokot, akinek nyelvvizsgát kellene tennie.
A tervezet a Trianon utáni időket idézi fel, amikor a Magyarországtól frissen megszerzett területeken az új román hatalom úgy akarta kiiktatni a magyar hivatalnokokat, hogy románnyelv-vizsgára kötelezte őket. Mindemellett egy olyan, a 19. században gyökerező, totalitárius nemzetállami eszmét képvisel, amely nem vesz tudomást a realitásokról, arról, hogy az országban több mint egymillió magyar él.
A legbosszantóbb egyébként az ilyen kezdeményezésekben az, hogy gyakran azzal indokolják őket: a kisebbségieket rá kell venni a románnyelv-tanulásra, különben nem boldogulnak a mindennapokban. Ez a cinikus „érv” már csak azért is elfogadhatatlan, mert nem az állam feladata, hogy eldöntse: polgárai hogyan boldoguljanak.
Oajdea képviselő – és eszmetársai – figyelmébe pedig az amúgy a magyar hatóságok által gyakran megsértett, de mégiscsak létező 1868-as magyar nemzetiségi törvény 21. cikkelyét ajánlanánk, miszerint „a községi tisztviselők a községbeliekkel való érintkezéseikben azok nyelvét kötelesek használni.” Tehát nem az államnyelv ismeretének hiányát szankcionálta, hanem a kisebbségi nyelv használatát bátorította. Vagyis nagyon úgy néz ki, hogy a politikai kultúra és a törvénykezés szintjén a 21. századi Romániának még mindig van tanulnivalója a – néha joggal – sokat szidott 19. századi Magyarországtól.
Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.