2012. június 18., 09:402012. június 18., 09:40
Egy ilyen kudarc rendszerint azt jelzi, hogy a párt eddigi irányvonala nem volt helyes, a választók immár nem tartják hitelesnek, így váltani kell. Más kérdés, hogy a PDL kudarcáért valójában csak kismértékben ludas Emil Boc és a többi vezető politikus, az igazi felelős a párt mentoraként számon tartott, és azt a háttérből eddig valójában irányító Traian Băsescu államfő.
A PDL mindig is az ő ambícitóit szolgálta, „játékos elnökként” ő állt minden, a párttal kapcsolatos fontos döntés mögött az elmúlt nyolc évben. Egyértelmű volt, hogy a PDL korábbi elnökeként mindent megtesz azért, hogy a párt domináns alakulattá váljon a romániai politikában. Ezért adott kormányalakítási megbízást az akkor még a PDL és a liberálisok szövetségéből álló D.A. koalíciónak, amely ugyan nem nyerte meg a választásokat, de a korábbi szövetségi rendszereket szétverve sikerült kormánytöbbséget szereznie.
Ezt követően – ha már a választók nem tették nagy párttá – úgy kísérelte meg növelni a PDL jelentőségét, hogy az amúgy a szocialistákkal együtt a Nemzeti Megmentési Frontból alakult pártot a jobboldali értékek letéteményesévé nyilvánította, és ennek érdekében megpróbálta bekebelezni a jobbközép erők képviseletében jóval nagyob hagyománnyal rendelkező liberálisokat. Ez nem sikerült, csupán néhány politikust sikerült átcsábítani, viszont halálos ellenséggé tették a PNL-t, amely most a szocialistákkal közösen mért rájuk vereséget.
A PDL egyik nagy hiányossága az, hogy nemigen tudott a jobbdoldal hiteles képviselőjévé válni, fő ideológiája a populizmus volt, és mindvégig világos volt, hogy fő célja az államfő személyes ambícióinak kiszolgálása. Ha Vasile Blaga kerülne a párt élére, ismerve habitusát és a Băsescuval szembeni fenntartásait, ez utóbbi tényező talán megváltozna, ami részben helyreállíthatná a párt hitelét. És így, Ungureanu exkormányfő jobbközép kezdeményezésével szövetkezve, megkísérelhetnék betölteni azt az űrt, ami a PNL balra tolódásával a politikai paletta jobboldalán kialakult.
Az eredményt látva kijelenthető: a kormánypártok akkor is nehezen tudtak volna jobb eredményt összehozni a szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion számára az elnökválasztáson, ha a kampányidőszakban közvetlenül mellette korteskednek.
Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.