2010. július 19., 09:412010. július 19., 09:41
Hát kérem, ez várható, hiszen a sok eső azt a kevés termést is elvitte, amelyet még azok az öngyilkos kistermelők ültettek tavasszal, akik hittek nagyapjuk örökségében. Sokkal olcsóbb, és kevesebb munkába kerül megvenni az importárut, mint dolgozni érte. Kevés a kockázat, azonnali a haszon. Ebben maximum annyi a veszteség, ha kipukkad a kamion kereke valahol a Balkánon felfelé jövet. Üsse kő, ennyi belefér. A banántermesztő sem tesz többet, hiszen csak fotókról ismeri a banánfát. Az ő banánfáján maximum tök teremhet, ám annak ápolásához is komoly szakértelem szükséges.
Hetente egyszer legalább meg kell öntözni a tövét. Nem lepődnék meg, ha hamarosan vadkender-őstermelők is igényelnének igazolványt, és a pincebeli zöld ültetvényüket exkluzív jogokkal értékesítenék. Igény biztosan nagy lenne az árura, és az egyre jobban szaporodó kertalji fesztiválok színes népsége bele is tömné az esti békepipákba. Bevallom, nem irigyelem tőlük, és a banántermesztőt sem sajnálom, neki is biztosan kijön a számítása. Mindenki jól jár, aki nem az állam bácsinak dolgozik, mert azoktól levonják a levonhatót. Ha a banánfa például a parlamentben nőne, akkor elsejétől már 25 százalékkal alacsonyabb lenne, és 150 százalékkal kevesebb banán teremne rajta. A negyedrésznyi lefaragást nem is érezné meg annyira a termelő, a mínusz hozamot viszont a szomszéd cseresznyefájáról lenne kénytelen pótolni.
Így az év végi statisztikák azt mutatnák ki, hogy a parlamenti gyümölcsöskert banántermése hozta a várható 0 százalékos hozamot, a cseresznye viszont a vártnál jóval alulteljesített, így megvonják tőle a jövőbeli támogatást. Így halad manapság a hazai gyümölcsipar, és nem is csoda, hogy kora nyáron már görögországi dinnyét árulnak a Maros megyei falvakban. Támogatni kell a tönkrement hellásziakat, és a hazai termelőket át kell képezni az importkereskedelemre. Amíg mi pénzt exportálunk, addig ők küldik az amúgy itthon is haszonnal termelhető árut. Fogyasztók lettünk, amit termelünk, az meg a kutyának sem kell. Ideje váltani, és banánt oltani a meggybe, a klíma úgyis a mi oldalunkon áll.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok