2012. szeptember 03., 09:272012. szeptember 03., 09:27
Mert ha a címszavak segítségével a különböző internetes oldalakon kattintgat a kereső ide-oda, akkor valószínűleg soha nem ér a végére, eldobja a virtuális bozótvágót, és azt mondja, hogy 1-0 a dzsungel javára. De ha a józan eszét használva pillant körül, akkor hamar felvillan a fény: telitalálat! Aki emlékszik még, idézze fel, hogy a ’90 legelején sorra alakuló pártoknak a hivatalos bejelentkezés után első és legfontosabb dolguk az volt, hogy székházat szerezzenek, ahol felállíthatják a politikai boszorkánykonyha varázsüstjeit, és bennük megkezdhetik a rotyogtatnivaló rotyogtatását.
De bármily gyorsan húznák a falat, egy székház felépítése akkor is beletelik néhány napba. Hát falazás lesöpörve, indulhat a harács. Nem embereket dobáltak ki a lakásukból – sokba került volna az ezzel járó macera –: a változás előtti ilyen-olyan intézmények székházait kapkodták széjjel. Csakhogy ezeknek az épületeknek a zöme a háború utáni első nagy államosításkor került építtető gazdáiktól „a dolgozó nép tulajdonába”. Fiatalabbak kedvéért: az említett szintagma közelről sem a két kezével-agyával dolgozók tömegeit jelentette, hanem azon kevés léhűtőt, akik előzők nevében kapták maguk elé a nagy húsos kondérokat.
S amikor az „új” világban kénytelen-kelletlen megkezdődött a visszaszolgáltatás, az első restitúciós törvényből a legtermészetesebb módon nem hagyták ki, hogy kivételt képeznek a pártszékházak. Ebből elég is ennyi, bárki ellenőrizheti a saját lakóhelyén: egyetlen pártnak eszébe nem jutott székházat felhúzni, bár egyetlen szerény viskócskával jelezni az építő szándékát. És nemcsak nálunk, de kósza információim szerint a hajdani vasfüggöny felénk eső részének más országaiban sem.
Hiába, no, a szokás nagyúr! S hogy miért éppen most teszem mindezt szóvá? Mert újabbnál újabb pártok-ligák-szövetségek alakulásáról érkeznek hírek, melyek aztán összefognak majd az – esetleges? – őszi választásokkor. De csakis miután betelepedtek egy-egy „gazdátlan” villába, hogy majd megfelelő kényelmi körülmények közt dönthessenek az ország sorsáról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Látogatottsági adatok