Makkay József

Makkay József

Pál apostol esete a migrációval

2020. január 27., 09:522020. január 27., 09:52

Véget ért a hétvégén az ökumenikus imahét, amelyet minden évben január 18. és 25. között tartanak világszerte a keresztény egyházak.

Az eseménynek a Kárpát-medence magyarok lakta régióiban kiemelt szerepe van, hiszen az egyhetes elmélkedéssorozatba bekapcsolódik valamennyi történelmi egyház. A településeken a más felekezetű templomokba is eljárnak egymáshoz a hívek és a gyülekezetek lelkipásztorai. De kiváló esemény ez az egy vallású magyar települések számára is, hiszen a környező falvak vagy városok gyülekezeteiből érkező vendéglelkipásztorok új színt hoznak a helyi keresztény közösségek életébe.

Az idei ökumenikus imahét tematikáját a 316 négyzetkilométer területű és 430 ezer lélekszámú Málta keresztény közössége dolgozta ki. Történetükkel a házigazdák visszanyúltak a bibliai időkig. A Róma felé tartó Pál apostol fogolyként a Földközi-tenger közepén fekvő Málta partjainál szenvedett hajótörést. Az itt élő emberek a hajó teljes népességét befogadták, megvendégelték, majd a hajózást elősegítő időjárás beköszöntével útra bocsátották őket. A bibliai történet kiemelkedő fontosságú a máltai keresztény közösségek életében, hiszen Pál apostolnak a szigetre lépésétől számítják saját kereszténységük történetét. Az idei imahét központi üzenetét ez a bibliavers adta: „...nem mindennapi emberséget tanúsítottak irántunk...” (ApCsel 28,2)

Megszokhattuk, hogy az ökumenikus imahét évről évre a kereszténységet foglalkoztató fontos témákat állít a figyelem középpontjába, akárcsak az idei. A sorok között ezúttal is ott van a menekültkérdés, amely korunk egyik legégetőbb problémájává vált. Fekvésénél fogva Málta mindig is a Földközi-tenger fontos igazodási pontja volt. A szigetállamhoz tartozó szigetekre sokan ellátogatnak napjainkban is: nem csak Európa és a világ különböző részeiből repülőn utazó turisták, hanem lélekvesztőkön, hajókon érkező menekültek, migránsok is, akik a jobb élet reményében indulnak Európa felé. A Pál apostol életútjának egyik fontos mozzanatát kidomborító téma feldolgozásával a keresztény egyházak választ próbálnak adni a kor kihívásaira, így a migrációs hullámra is. Tökevésükben a keresztények – a krisztusi tanítás szellemében – az elesettek, a segítségre szorulók, a kisemmizettek oldalára állnak.

Első pillantásra e témában mégis ellentmondás mutatkozik. Európa nyugati felében mára a keresztény egyházak legyengültek, templomaik kiüresedtek, és híveiket elnyelte a szekularizáció. Nos, ezek az országok váltak a migráció feltétel nélküli támogatóivá. Ezzel szemben Kelet-Európa népei – közöttük a Kárpát-medence magyarsága – továbbra is az európai történelmi keresztény egyházak derékhadát adják. Magától adódik a kérdés: Európa keleti felében – ahol sokkal hangsúlyosabban őrzik a keresztény örökséget – miért gondolnak mást az Észak-Afrikából vagy Közel-Keletről érkező migránsokkal kapcsolatban, mint Nyugat-Európában? Minél inkább lerázza keresztény gyökereit egy közösség, annál befogadóbb lesz a más kultúrájú emberekkel szemben?

A választ a bibliai tanításokban kellene keresni. Az apostolok igét hirdetni, keresztény örömüzenetet vinni indultak el az akkoriban nagyvilágnak számító Dél-Európa lakott részeire. És nem csak oda. A mai, „modern” nyugati ember – kevés kivételtől eltekintve – nem Pál apostol útját járja. Liberális színezetű megközelítésben egy-egy olyan idézetet ragad ki a bibliából, ami úgymond a feltétlen vendégszeretetről szól, de minden, ami ennek előzménye és szükséges velejárója lenne, arról nagyvonalúan megfeledkezik. Hol vannak már azok az idők, amikor a keresztény igehirdetők küldetésszerűen eljutottak a világnak azokba a régióiba is, ahonnan ma milliók igyekeznek pogány vallásaikkal meghódítani a kereszténységet immár csak nyomokban „őrző” Nyugat-Európát?

Pál apostol hajótörése és megmenekülésének története fontos fogódzót nyújt a hívő keresztény ember számára. Tanításai olyan életmodellt jelentenek, amely nélkül Európának sincs jövője.

1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Mainstream pártok, koalíciós botrányok, megszorítások és kommunista nosztalgia

Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.

Balogh Levente

Balogh Levente

Trump a háborút választotta?

Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.

Páva Adorján

Páva Adorján

Székelyföld és a román futball agresszorai

Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.

Gazda Árpád

Gazda Árpád

A „Fogjuk meg, s vigyétek!” politikájától az „Utánam, vitézek!” politikájáig

Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.

Balogh Levente

Balogh Levente

Kit és hogyan büntessünk a megszorítások miatt?

Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.

Balogh Levente

Balogh Levente

Legyenek megszorítások, csak mi ússzuk meg!

Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Hozzá mer nyúlni Bolojan a „szent tehenekhez”?

Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.