2012. július 26., 08:432012. július 26., 08:43
Ám az is tény, hogy az USL-kormány sem járt el sportszerűen, amikor módosította a referendumtörvényt, kiiktatva a pótlistákon szavazók külön lajstromba vételét, valamint felszámolva a települési választási irodákat. Egyik lépés a választási csalás, a voksturizmus bátorítására alkalmas, a másik pedig a visszaélések kivizsgálását nehezíti. Victor Ponta kormányfő részéről mindenesetre meglehetősen szánalmas volt levélben panaszkodni Barroso EB-elnöknél, mondván: a PDL alkotmányt sért a bojkottal.
Ha ugyanis nem akadályozza konkrétan a polgárokat abban, hogy éljenek szavazójogukkal, a PDL még csak törvénysértést sem követ el. Aztán majd mindenki eldönti, egyetért-e azzal, hogy az USL a demokrácia korlátait áthágva próbál teljhatalomra szert tenni, ezért nem szabad legitimálni a kormány által kezdeményezett népszavazást, vagy sem. Brüsszel mindenesetre elég gyorsan adott csattanós választ Pontának – Viviane Reding igazságügyi biztos megállapítása, miszerint a kormány még semmit sem tett annak érdekében, hogy bizonyítsa a jogállamiság iránti elkötelezettségét, magáért beszél.
Most kulcsfontosságú lehet, hogyan viszonyulnak az államfő leváltása kapcsán kirobbant politikai háborúhoz a romániai magyar közösség tagjai, akik már kétszer – a 2007-es felfüggesztéskor és a 2009-es államfőválasztáson – kiálltak Băsescu mellett. Az RMDSZ a referendumon való részvételre buzdít, ami annak fényében, hogy a közvélemény-kutatások szerint a többség Băsescu leváltására szavazna, az USL malmára hatjhatja a vizet.
Hiszen ha a magyarok is növelik a részvételi arányt, hozzájárulhatnak a szavazás érvényességéhez. Márpedig nem lenne szerencsés, ha mi kaparnánk ki a gesztenyét az EU által a jogállamiság megtorpedózásával gyanúsított, magyarellenes akcióval hatalomra került Victor Pontának és Crin Antonescunak. Az otthon maradás ezúttal ugyanolyan véleménynyilvánítás lehet, mint az igen vagy nem szavazat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy soha el nem mondott személyes történetet mesélnék el 1986-ból. Épp elvégeztem az egyetem fizika szakán az első évet. Elviselhetetlen hőség volt Temesváron.
Az eredményt látva kijelenthető: a kormánypártok akkor is nehezen tudtak volna jobb eredményt összehozni a szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion számára az elnökválasztáson, ha a kampányidőszakban közvetlenül mellette korteskednek.
Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Látogatottsági adatok