Balogh Levente

Balogh Levente

Összetartozunk, és pont

2022. június 03., 09:512022. június 03., 09:51

Jó lenne, ha így, a nemzeti összetartozás napja környékén csupán azzal kellene foglalkoznunk, milyen rendezvényekkel jelzi az elszakított területeken és az anyaországban élő magyar közösség, hogy a közép-európai térség népei közötti viszálykodásokat a mai napig tápláló, igazságtalan és méltánytalan trianoni békediktátum ellenére is létezünk, és a közénk húzott határok ellenére ugyanazon nemzet részei vagyunk.

Azonban ezt a megemlékezést is beárnyékolja, hogy egyes román média- és politikai körök számára továbbra is az jelenti az egyik legfőbb prioritást, hogy a nem létező „magyar problémát” napirenden tartsa, és folyamatosan hergelje a román közvéleményt a magyar közösség, illetve Magyarország ellen. A román hokiválogatott székely tagjai ügyében a székely himnusz éneklése miatt gerjesztett műbalhé és médialincselés, a Novák Katalin államfő erdélyi látogatása után szintén mesterségesen szított indulatok – egyesek már arról vázoltak fel hagymázas látomásokat, hogy a látogatás szándékos provokáció volt –, valamint a román szélsőségesek által az úzvölgyi temetőbe szervezett újabb magyarellenes rendezvény is ebbe a sorba illeszkedik.

Jellemző, hogy hosszas hallgatás után a román–magyar ügyekben az egyik legfőbb kútmérgezőnek számító Titus Corlățean exkülügyminiszter is megszólalt, a román külügyet bírálva, amiért az „csupán” annyit reagált a Novák-látogatásra, hogy rosszallását fejezte ki, amiért a magyar államfő kijelentette: minden magyart képvisel, függetlenül attól, melyik országban él.

Persze ezen sincs mit csodálkozni, elvégre Corlățean pályafutásának csúcspontja és egyetlen eredménye az a törvény, amely egyfajta ünnepnappá nyilvánította Romániában a trianoni diktátum aláírásának évfordulóját – csak hogy továbbra is feszült maradjon a magyar–román viszony, és nehogy esély legyen civilizáltan átbeszélni, hogy egy magát kulturáltnak tartó nemzet elfogadja: ami számára öröm, az mások számára jelenthet gyászt, és ha erről megemlékezik, az még nem jelenti azt, hogy azonnal vissza akarja állítani az ezeréves határokat.

Sajnálatos, hogy sokan a románok közül nem értik és személyes sértésnek veszik, hogy ami a két világháború után nagyhatalmi döntés nyomán Románia uralma alá került, azóta sem vált teljesen románná, az itt élő magyar közösség ragaszkodott és továbbra is ragaszkodik a nemzeti önazonosságához. Ezért van az, hogy a himnuszügy kapcsán egyesek szinte már hűségesküt követelnek, illetve a Novák-látogatásra adott, eltúlzott külügyi reakció is azt jelzi: a román állam tulajdonának tekintik a magyar nemzetiségű állampolgárokat.

Csak kérdés, mit nyújtanak cserében? Merthogy az is igencsak sajnálatos, hogy 2022-ben, Európa közepén lehet egy olyan ország, ahol még mindig az számít kiemelkedő politikai teljesítménynek egy párt vagy politikus részéről, ha piros-sárga-kék színekre festi a Székelykő tetején a csúcsjelző követ, ha provokációt szervez egy osztrák–magyar katonatemetőben, vagy ha a népirtásért és emberiesség elleni bűncselekményekért felelős Avram Iancu szobrának felállítását követelve, annak arcképét lóbálva hőbörög, hogy így zavarja meg a magyarok mellett az erdélyi románok felemelkedését is célul kitűző, építő erdélyi fejedelem, Bethlen Gábor szobrának avatóünnepségét. Vagy esetleg, miközben mindennemű mássággal szemben toleránsnak hirdeti magát, listázná, hány műemlék épület van magyar tulajdonban.

Persze mindamellett, hogy ezeket számontartjuk, azt is le kell szögezni, hogy nekünk, magyaroknak nem ezen a szinten kell küzdenünk. Ki kell állnunk az igazunkért és a bennünket megillető jogokért, de a mi dolgunk továbbra is az építkezés azon a földön, amelyen közösségünk őshonos. Értékeket kell teremteni, óvodákat, iskolákat, egyetemeket, művelődési intézményeket kell építenünk, azokat meg kell töltenünk élettel, magyar nyelvű sajtót kell működtetnünk és fogyasztanunk – lehetőleg saját forrásokból, de mivel ezek még mindig szűkösek, és kevés az igazi mecénás, „jobb híján” az anyaország támogatásával.

Ezzel alapozzuk meg azt, hogy évtizedek vagy -századok múlva is legyen, aki a magyar nemzet összetartozását ünnepelje. És sokadszor is érdemes leszögezni: bárhogy is próbálják egyesek nemzetbiztonsági kockázatról delirálva támadni az anyaország által az erdélyi, partiumi és bánsági magyar közösségnek nyújtott támogatást, illetve azt, hogy az egységes magyar nemzet részének tekintjük magunkat, és ezen nem kívánunk változtatni (Novák Katalin szavait parafrazálva: összetartozunk, és pont), ez nem irányul senki ellen. Egyszerűen csak arról szól, hogy a magyar közösség szeretne magyarként megmaradni a szülőföldjén, lojális polgáraként az országnak – amelytől ugyanakkor jogosan várja el, hogy biztosítsa számára az őt megillető egyéni és kollektív kisebbségi jogokat.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Legyenek megszorítások, csak mi ússzuk meg!

Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Hozzá mer nyúlni Bolojan a „szent tehenekhez”?

Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.

Balogh Levente

Balogh Levente

Irán dönthet: tárgyal vagy eszkalál

Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.

Balogh Levente

Balogh Levente

A kódolt instabilitás kormánya

Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.

Balogh Levente

Balogh Levente

Nicuşor Dan diplomáciája

Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Ne az adófizető vigye el a balhét a felelőtlen költekezés miatt

A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.

Balogh Levente

Balogh Levente

Elsöpör az AUR-hullám?

Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.