Pataky István

Pataky István

Orbán ellen heccelők

2022. június 23., 10:002022. június 23., 10:00

Most éppen Ukrajna európai uniós tagjelölti státusa van napirenden Brüsszelben. Olyan ez, mint amikor a sokat betegeskedő kisfiúnak gyönyörű luxusautót ígér az apja. A derék szülő tisztában van azzal, hogy amíg a gyerek jogosítvány megszerzésére alkalmas korú lesz, régen elfelejti a sok évvel ezelőtti nagylelkű felajánlást. Ukrajna a tagjelölti státussal kizárólag papíron lép egyet az EU irányába, a tagság megszerzésének esélye az elkövetkező évtizedben a nullával egyenlő.

Először is, senki sem tudja, milyen és mekkora Ukrajnáról beszélünk mondjuk jövő nyáron. Mennyire lesz stabil a háború utáni Ukrajna? Továbbra is az oligarchák szabják a gazdasági, politikai feltételeket? Esetleg az Egyesült Államok rendezkedik be kényelmesen Kijevben, mint tette azt Koszovó esetében? Lesz-e elfogadható sorsuk a háború utáni Ukrajnában a magyaroknak, románoknak, általában a nemzeti kisebbségeknek?

Idealista módra kapcsolva tegyük fel, hogy néhány éven belül minden jóra fordul, stabilizálódik az ukrán helyzet. Az EU huszonhét tagállama ez esetben egyként kell igent mondjon egy olyan ország uniós csatlakozására, amely a menekültválság ellenére is az egyik legnagyobb lakossággal rendelkező európai állam marad. Jelenleg a maga több mint negyvenmilliós népességével Ukrajnát csak Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország előzné meg az Unióban. A brüsszeli játékszabályok szerint a méret nagyon is számít. Kijev az esetleges uniós tagság első pillanatától a semmiből válna kényelmetlenül erőssé az EU-s rangsorban. Ennek a ténynek mindenki tudatában van. Így aztán az ukrán EU-tagságból nem lesz semmi. Pár év múlva a legkülönbözőbb okokra hivatkozva jönnek majd a kifogások Párizsból, Berlinből Kijev belépése ellen, csakhogy megakadályozzák ennek a jobb sorsra érdemes posztszovjet középhatalomnak a távoltartását az európai döntéshozataltól.

Amit jelenleg látunk az ukrán tagjelöltséggel, az nem más, mint egy politikai játék. Semmibe sem kerülő délibáb felmutatása Ukrajnának, és fricska Oroszországnak – ennyiről szól a történet. Ha viszont ez az aktuális központi téma, akkor egyesek ebbe a témába viszik bele aljas akcióikat. A román sajtó nagyobbik része igyekszik szinte napi rendszerességgel találni olyan történést, amelyet kisebb-nagyobb elferdítéssel Orbán Viktor démonizálására, a magyar kormány eleni heccelésre lehet felhasználni. Hálás feladat ez, így egyszerre lehet ütni Orbánon, Magyarországon s egy ügyes összekötő mondattal az Orbánt támogató erdélyi magyarokon.

Ukrajna uniós tagjelöltsége kapcsán most éppen azt a hazugságot tálalták sokkoló címekkel, hogy Orbán csak Bosznia és Grúzia tagjelöltségével csomagban hajlandó megszavazni Ukrajna, illetve a Moldovai Köztársaság EU-tagjelölti státusát. Ezt ugyan senki nem állította magyar részről, de ez cseppet sem zavarja a bukaresti hírkreálókat. A magyar javaslat valóban megemlíti Boszniát és Grúziát is, de szó sincs valamiféle ultimátumszerű feltételről. Mi több, a magyar miniszterelnök egyeztetett az ukrán elnökkel, valamint a moldovai kormányfővel, s mindkettőjüknek támogatást ígért az uniós tagjelöltség ügyében. Soha eddig nem hallottunk, olvastunk annyira barátságos, hálás megnyilvánulást Zelenszkijtől Magyarország, Orbán Viktor irányába, mint a mostani telefonos tárgyalást követően. Vajon miért nem olvashattunk ez utóbbiakról is az ujjukat folyamatosan Magyarország politikai ütőerén tartó bukaresti médiamunkásoktól, elemzőktől?

Naivan kérdezem a folyamatosan Orbán Viktor ellen uszító román „kollégáktól”: nem lenne-e érdekesebb az üzemanyagárak elszabadulása miatt egyre elkeseredettebb olvasóik számára, ha inkább az őszig meghosszabbított magyar benzinárstopról tálalnának beszámolókat, amolyan követendő példaként a bukaresti kormányzóknak?

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezt olvasta?

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Hozzá mer nyúlni Bolojan a „szent tehenekhez”?

Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.

Balogh Levente

Balogh Levente

Irán dönthet: tárgyal vagy eszkalál

Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.

Balogh Levente

Balogh Levente

A kódolt instabilitás kormánya

Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.

Balogh Levente

Balogh Levente

Nicuşor Dan diplomáciája

Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Ne az adófizető vigye el a balhét a felelőtlen költekezés miatt

A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.

Balogh Levente

Balogh Levente

Elsöpör az AUR-hullám?

Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.

Gazda Árpád

Gazda Árpád

Huszárok a sós vízben

1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.