2010. november 24., 10:342010. november 24., 10:34
Októberben, amikor még csak a felsőház szakbizottsága szavazta meg a 16 százalékos adókulcs tíz százalékra történő lecsökkentését, sokan szavazathajhász, esélytelenségre ítélt kezdeményezésként könyvelték el a dolgot. Annál is inkább, mivel a költségvetési bevételek folyamatos növekedésében érdekelt kormány – akárcsak jelen esetben – határozottan ellenezte az adólefaragást célzó javaslatot. Kiderült azonban, hogy a módosítás demokrata-liberális (azaz kormánypárti) előterjesztői nagyon is komolyan gondolják a lakosság adóterhének enyhítését, sőt a szenátus plénumában lezajlott szavazás azt bizonyítja, hogy a koalíciós alakulatok más tagjai is felsorakoztak melléjük.
Eltekintve attól, hogy a kezdeményezés önmagában nem ördögtől való (hiszen vélhetően ösztönözné az adózási hajlandóságot), az adótörvénykönyv módosítása egyértelműen arról árulkodik: a kormányoldal és annak honatyái között nemhogy kommunikáció nem létezik, de a végrehajtó és törvényhozói testület képviselői teljesen más irányba eveznek. Természetesen senki sem vitathatja el egy képviselő egyéni kezdeményezési jogát, amikor viszont ez homlokegyenest ellentétes pártja (esetünkben a PDL), illetve az alakulata alkotta kormány álláspontjával, akkor itt komoly bajok vannak. Azt bizonyítja, hogy a PDL-n belül óriási zűrzavar uralkodik, amelynek közepette képtelenség megjósolni a demokrata honatyák következő lépését.
Márpedig e tekintetben kincstári optimizmusra vall az RMDSZ-es politikusok nyilatkozata, miszerint a képviselőház majd úgyis helyrekalapálja, amit koalíciós társaik most elrontottak. Erre semmi garancia nincs, sőt félő, hogy az oktatási törvény szenátusi végszavazásakor – hacsak az alkotmánybíróság ma véglegesen rá nem bólint a felelősségvállalás folytatására – ugyancsak „önjárók” lesznek a kormánypárti román honatyák, és jelenlegi, a magyarság számára elfogadhatatlan formájában bólintanak rá a jogszabályra. Ami a kormány tragédiáját kellene, hogy jelentse.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok