VEZÉRCIKK – Támogatásban jók vagyunk: az erdélyi magyarság – ha remélhetőleg a választási iroda is rábólint – megkettőzött erővel lesz jelen a romániai államfő-választási kampányban.
2014. szeptember 23., 20:082014. szeptember 23., 20:08
Vitán felül áll, hogy Kelemen Hunor és Szilágyi Zsolt jelölése mozgósító erővel hatott, és a közösen (jobban mondva a külön-különt összeadva) begyűjtött, csaknem 500 ezer támogató aláírás régóta várt bizonyítéka annak, hogy közösségünknek nem csupán egy jelképes, mindenkori, „mindegy, hogy milyen, csak legyen” jellegű politikai képviseletre van szüksége, hanem olyan belső versenyre is, amely során bizonyítani is kell, merthogy igenis nagyok az elvárások.
Most mi, a benevezést biztosító szurkolók arra várunk, hogy versenyzőink megalkossák a házi megmérettetés szabályait. Az RMDSZ azzal, hogy a határidő lejárta előtt néhány nappal lezárta aláírás-gyűjtési akcióját, gyakorlatilag segítő jobbot nyújtott az EMNP-nek, amely a hajrában szabadon „halászhatott”. A néppárt által kezdeményezett párbeszéd elutasítása viszont már az erőből politizálást idézi, amely nem sok jóval kecsegtet azok szemében, akik a magyar szavazóbázis összefogását várják jelöltjeinktől majd a második forduló előtt.
A szövetségnek el kell döntenie, hogy a közös magyar érdekek minél hathatósabb képviseletét célozza meg, vagy a bukaresti bizonyítási vágy által hajtva csupán arra törekszik, hogy a lehető legtöbb szavazatot mutassa fel Victor Pontának. Kelemen Hunor öt évvel ezelőtt 370 ezer voksot kapott, ám most, Szilágyi Zsolt megjelenésével már nehezen képzelhető el, hogy a szövetségi elnök megismétli ezt.
Eközben az EMNP máris győztesként várja a pályára lépést, hiszen a legfontosabb próbát sikerrel vette: összegyűjtötte a sokak által kizártnak tartott 200 ezer aláírást. A néppárt akkor is óriási előrelépést könyvelhetne el, ha csak támogatói felének voksát „húzná be” novemberben, hiszen már ezzel is megduplázná a 2012-es parlamenti választásokon elért eredményét. Így kezdődik: kíváncsian várjuk az alkalmazott játéktaktikát.
Egyszerre szimbolikus és ironikus, hogy a rendszerváltás Romániájának meghatározó alakja, Ion Iliescu még halálában is, 36 évvel az 1989-es események és 21 évvel a politika első vonalából való kikerülése után még mindig releváns tényező.
Elöljáróban szögezzük le: az emberek többsége a jövedelme mértékétől függetlenül általában elégedetlen annak összegével, a méltányos nyugdíjhoz való jog pedig mindenkit megillet.
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
szóljon hozzá!