Pataky István

Pataky István

Németország Merkel után

2021. december 02., 08:472021. december 02., 08:47

Az elkövetkező évek Németországáról egyelőre csak annyit tudunk, hogy nemcsak Angela Merkel távozik tizenhat éves kancellárság után a politikából, hanem a Kereszténydemokrata Unió is ellenzékbe szorul. Jön a szociáldemokraták, a liberálisok és a zöldek irányítása az Európai Unió legerősebb országában.

Az elemzők egyelőre csak találgatnak azzal kapcsolatban, hogy mi várható ettől a hármastól. Amit most tudunk róluk, terveikről, azok a koalíciós megállapodásban foglaltak, az elhangzott ígéretek. Érdemes odafigyelni ezekre, mert Berlin víziója nagyon könnyen válhat Brüsszel, az EU-bürokrácia hivatalos jövőképévé.

Varga Judit, a magyar kormány igazságügyi minisztere emelte ki az elmúlt napokban egy Facebook-posztjában, hogy ahogyan az új német kormány politikája körvonalazódik, úgy kapcsolt ötödik sebességbe a genderőrület is. A balliberális koalíció programjában külön alfejezetet szentelnek például a queerpolitikának, melynek keretében ösztönözni fogják az iskolai LMBTQ-lobbit, a nemkiegyenlítő műtétek teljes költségét az adófizetők pénzéből finanszíroznák, de szorgalmazzák, hogy minden uniós tagállamban elismerjék a szivárványcsaládokat és az EU-ban kötött egyneműek közötti házasságokat – írta a magyar tárcavezető.

Van ugyanakkor egy néhánymondatos kitétel, amely minket, erdélyi magyarokat is érinthet. Vincze Lóránt európai parlamenti képviselő hívta fel a figyelmet arra, hogy a szocialista, zöld és liberális kormánykoalíció írásban vállalta: proaktívan támogatja a Minority SafePack kezdeményezést, és annak németországi gyakorlatba ültetését. „Kibővítjük a kisebbségi nyelvek és kultúrák megőrzését és fejlődését célzó programokat” – áll a kormányprogramban, amely megjegyzi, hogy az Európai Unióban nem létezik egy eredményes és számonkérhető kisebbségvédelmi mechanizmus, ezért a német kormány erősíteni kívánja a kisebbségvédelmi keretet a sokszínű Európában. Hogy a szexuális, illetve az őshonos nemzeti kisebbségek ügye közül melyik lesz erőteljesebben felkarolva, s melyiknek sikerül valós brüsszeli támogatást is nyernie, arra az eddigi tapasztalatok alapján nem nehéz válaszolni. Azért egy új német kormánynak adjuk meg a kezdeti bizalmat innen, Kelet-Közép-Európából, még akkor is, ha a mi bizalmunkra magasról tesznek Berlinben.

A most startoló német kormány mandátuma négy évre szól, de van a koalíciós megállapodásnak egy olyan programpontja, amely – ahogyan Boris Kalnoky fogalmaz – örökre megváltoztatja Németországot. A Die Presse, a Die Welt korábbi tudósítója, publicistája, a budapesti Mathias Corvinus Collegium médiaiskolájának jelenlegi vezetője a Mandineren megjelent írásában a migrációs politika radikális átalakításának hosszú távú kihatásáról értekezik. A Zöldek és a Szociáldemokrata Párt (SPD) eddig is a kettős állampolgárság és a liberálisabb bevándorlási szabályok bevezetésére tett ígéreteivel tudta megnyerni a bevándorló, különösen a török szavazókat – emlékeztet a német politika szakértője.

Németországban eddig nem engedélyezték a kettős állampolgárságot, ellentétben az Egyesült Államokkal, vagy éppen Magyarországgal, Romániával. A tervezett módosítás értelmében a német állampolgárságot kérelmezőknek nem kell lemondaniuk korábbi állampolgárságukról. Az új szabály különösen annak a közel másfél milliónyi töröknek jelent változást, akik ragaszkodtak török állampolgárságukhoz. Ők most szavazásra is jogosulttá válnak, a korábbi választási magatartás alapján ez az SPD-nek és a Zöldeknek kedvezne. Ráadásul a német állampolgárság megszerzéséhez eddig megkövetelt nyolc év tervezett csökkentése még vonzóbbá teszik Németországot a migránsok számára – írja Kalnoky.

Sok német és európai – köztük nagyon sok térségbeli – Helmut Kohlt sírta vissza Merkel kormányzásának utolsó éveiben. A most távozó kancellárt máris hiányoljuk.

1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Vagy sikerül mozgósítani, vagy Simion lesz a befutó

Az eredményt látva kijelenthető: a kormánypártok akkor is nehezen tudtak volna jobb eredményt összehozni a szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion számára az elnökválasztáson, ha a kampányidőszakban közvetlenül mellette korteskednek.

Páva Adorján

Páva Adorján

Erdély a „teremtő káoszban”

Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Románia a vesztébe rohan, de még visszafordulhat

Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.

Balogh Levente

Balogh Levente

A választás, amely senkinek sem hiányzott

Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Na de mi következik az államfőválasztás után?

Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.

Balogh Levente

Balogh Levente

Ferenc, a „magyaros” pápa

Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.

Balogh Levente

Balogh Levente

Árad a cián

A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.