Aligha számított Traian Băsescu államfő arra, hogy az amúgy európai integrációpárti, és a két ország közeledését szorgalmazó moldovai miniszterelnök is beáll azok sorába, akik bírálják őt azon kijelentése miatt, miszerint Románia következő célkitűzése a Moldovával való egyesülés kell hogy legyen.
2013. december 26., 19:132013. december 26., 19:13
Iurie Leancă kategorikusan utasította el Băsescu tervét, amikor leszögezte: országa célja az EU-integráció ugyan, azonban esze ágában sincs feladni Moldova szuverenitását.
Ez is jelzi, hogy a román-moldáv egyesülést a Prut túloldalán tekintik magától értetődőnek. Az ország a jelek szerint végre elindulhat az európai uniós csatlakozás útján, és bár Románia patrónusként hasznos, a chişinăui elit nem feltétlen híve annak, hogy Bukarestből irányítsák az országot. Egyrészt azért, mert bizonyára sokan közülük úgy gondolják: szívesebben maradnak nagy halak a kis vízben, mint kis halak a tengerben, másrészt a bukaresti stílusú politizálásból sem kérnek.
A politikai elit mellett maguk a moldovai polgárok sem feltétlenül a Romániába való beolvadásban látják az ország felemelkedésének zálogát. Már csak azért sem, mert az EU-pártiság nem jelenti azt, hogy azt szeretnék, hogy Moszkva helyett Bukarest diktáljon.
Az egyesülésnek amúgy is több hátránya lenne Romániára nézve is, mint előnye. Moldova Európa legszegényebb országa. A kormány sikerpropagandája ellenére Románia sem áll jól gazdaságilag – erre bizonyíték, hogy újabb készenléti hitel-megállapodást készül kötni az IMF-fel -, de valószínűleg akkor sem lenne képes viselni Moldova gazdasági talpra állításának és integrálásának a terheit, ha jobban állna.
Ráadásul az is rizikós, ha épp Bukarest kezdi a határok megváltoztatását szorgalmazni – nem véletlen, hogy Victor Ponta kormányfő sem rajong az ötletért. Már csak azért sem, mert a gagauz autonómiát Románia nem számolhatná fel, ebben az esetben pedig a magyarok autonómiaigényeit sem lehetne lesöpörni az asztalról. Băsescu nagyot akart, olyan projekttel próbálta tematizálni a közbeszédet, amely nyomán országgyarapító politikusként vonulhatott volna be a történelembe – jelen állás szerint azonban az egyesülés érdeklődés hiányában elmarad.
Elöljáróban szögezzük le: az emberek többsége a jövedelme mértékétől függetlenül általában elégedetlen annak összegével, a méltányos nyugdíjhoz való jog pedig mindenkit megillet.
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
szóljon hozzá!