Máma már nem hasad tovább – alkalmazhatjuk az ismert költemény sorait a kormányzó Szociálliberális Unióra (USL) annak nyomán, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) végül állta a szavát, és második nekifutásra már támogatta a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltjének megválasztását a közszolgálati televízió élére.
2013. december 22., 20:012013. december 22., 20:01
Ezzel elhárult a veszélye annak, hogy a PNL kilépjen a koalícióból, arra kényszerítve a PSD-t, hogy új szövetségesek után nézzen.
Legalábbis egyelőre. Igaz ugyan, hogy az USL vezető politikusai gyakran már este is hajlamosak az általuk reggel mondottakkal szöges ellentétben álló kijelentéseket tenni, azonban a PSD és a PNL vezetői túlságosan sok kemény sértést vágtak már egymás fejéhez ahhoz, hogy a tévéelnök ügyének rendeződése után ismét minden a régi kerékvágásban haladjon. Az, hogy Victor Ponta, a PSD és Crin Antonescu, a PNL elnöke kölcsönösen hazugnak nevezte egymást, majd a tévéelnök megválasztására tett első kísérlet PSD általi bojkottálása, és a PNL ezt követő zsarolása, amellyel kiharcolta az újabb parlamenti szavazás kiírását, nem múlik el nyomtalanul.
Ugyanakkor egyelőre a jelek szerint mindkét párt úgy látta, hogy azzal járnak jobban, ha egyben marad a koalíció. A PSD továbbra is alkotmányt módosítana, amihez szükséges a PNL támogatása által biztosított kétharmados többség, illetve valószínűleg az anyagi gyarapodásra vágyó helyi kiskirályok is látnak még potenciált a koalícióban, és a PNL vezetői is a kormányzás előnyeit választották az ellenzékből történő kampányolás helyett.
Ám az eddigi koalíciós viszályokat kirobbantó Antonescu vélhetően a továbbiakban sem adhat mást, csak mi lényege. Egyrészt joggal mordult rá a szociáldemokratákra, amikor azok úgy vélték: ha övék a kormányfői poszt, akkor a koalíciós prioritásokat is jogukban áll egyedül meghatározni, másrészt továbbra is kényelmes egyszerre kihasználni a kormányzás jelentette előnyöket, és imázsjavító eszközként ellenzékesdit játszani, úgy bírálni koalíciós partnerüket, mintha minden rosszért az lenne az egyedüli felelős.
Ez a válság most rendeződni látszik, de az USL vezetőinek eddigi magatartását ismerve csak idő kérdése, hogy mikor várható a következő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elöljáróban szögezzük le: az emberek többsége a jövedelme mértékétől függetlenül általában elégedetlen annak összegével, a méltányos nyugdíjhoz való jog pedig mindenkit megillet.
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!