2012. november 06., 09:382012. november 06., 09:38
Persze nem új keletű ügyről van szó, a román hatalom 1920-as birtokon belül kerülését követően állandóan megpróbálta ellehetetleníteni az őshonos erdélyi és partiumi magyar közösség önazonosságának megőrzését. Ez néha kisebb, máskor nagyobb intenzitással működött. Nagyváradon és Marosvásárhelyen például ma a kétnyelvű utcanévtáblákat is a román nemzetállami eszme elleni merényletnek tekintik a városi közgyűlés román képviselői, sőt Nagyváradon ott tartunk, hogy – miután a helyi román sajtó egy része uszító hangvételű kampánnyal próbálta a románokat a magyarok ellen hergelni – az önkormányzat a soviniszta román szavazóktól tartva halogatja a magyar honvédek emlékművének hivatalos avatóját.
A helyzet ugyanakkor nem kilátástalan: a Kovászna megyei prefektus támadásaival szemben a zászlóügyben a megyei közgyűlésnek igazat adó bírói ítélet és a diszkriminációellenes tanács döntése, amelyben a magyar címert gyalázó kijelentéséért megbírságolta a PSD megélhetési magyargyűlölő bukaresti politikusát, Bogdan Diaconut, jelzi, hogy van remény a normalitásra. A lényeg, hogy minden esetben emeljünk szót a magyar–román feszültség szításában érdekelt politikusok bornírtságai ellen. Ne hagyjuk magunkat – de ne is hagyjunk mindent a politikusokra, hogy valóban ne silányuljanak kampánytémává a fontosabb ügyek.
Civil kezdeményezésként is fölhívható az illetékes hatóságok figyelme a kirekesztő megnyilvánulásokra, és fel lehet lépni a jogtiprások ellen. Hogy mindenki lássa: ma már nem moshatja fel bárki a padlót a magyar közösséggel, és a 2012-es év Európájában nem elfogadható eljárás, hogy egy Bukarestből kinevezett aparatcsik mondja meg, milyen nyelven értekezhetnek, és milyen jelképeket használhatnak a helyi közösség tagjai.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Látogatottsági adatok