2012. július 26., 08:342012. július 26., 08:34
Bár nem vagyok közgazdász, a kevesebb termés a kereslet-kínálat alapelve szerint a jövőben a különböző boltok élelmiszeráraiban is meg fog mutatkozni. Mondhatnák egyesek, nem olyan baj, ha nem termett itt, majd importálunk gabonát, zöldséget, gyümölcsöt stb.
Törökországtól kezdve még Dél-Amerikából is. Igen, csak a lej mélyrepülése okán ez sem lesz olcsóbb. Külön írást érdemelne, miért kell egy olyan országnak mezőgazdasági termékeket importálnia, ahol az agrárium óriási húzóágazat lehetne. Most magyarázzuk ezt egy szimpla meglátással: mert van az importra kereslet, a fogyasztók jelentős része elsősorban az ár függvényében vásárol. Még akkor is, ha kellő utánajárással jobb minőségű terméket is be lehet szerezni itteni földművelőktől a piacokon. Ha az egészségünk főként attól függ, amit elfogyasztunk – ez pedig kétségkívül így van –, akkor tennünk kell, tegyünk ezért.
Egyáltalán nem mindegy ugyanis, kitől, honnan származó, milyen minőségű, mennyi fölösleges, netalán mérgező adalékanyagot (úgynevezett E-ket) tartalmazó (és miképpen elkészült) ételt teszünk az asztalunkra.
Így már logikusan merülhet fel a következő: hogy biztosan tudd, mit eszel, két dolgot tehetsz. Létrehozol olyan, közvetlen kapcsolatokat őstermelőkkel, amelynek eredményeképp természetes, ételkiegészítőkkel fel nem pumpált kaját fogsz enni.
(Többet fogsz költeni, de hosszú távon majd nem kell annyit az egészségedre fordítanod.) A második – még jobb, de sokkal nehezebb – opció: csapj fel te magad őstermelőnek (plusz szakácsnak)! Ezt érdemes megfontolni még a 21. században, az áruházláncok, szuper- és hipermarketek, illetve félkész ételek, gyorskaják világában is. (Olvastam agrárszakemberek olyan véleményét, hogy mindössze 500 négyzetméreten megteremhet szinte minden, amire egy négytagú családnak szüksége lehet egy év során.) Egészségünk érdekében józan paraszti ésszel Voltaire Candide-jának végkövetkeztetése ma egyre aktuálisabb: „műveljük kertjeinket”.
Az eredményt látva kijelenthető: a kormánypártok akkor is nehezen tudtak volna jobb eredményt összehozni a szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion számára az elnökválasztáson, ha a kampányidőszakban közvetlenül mellette korteskednek.
Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.