Balogh Levente
2020. január 31., 10:212020. január 31., 10:21
Amikor Sonnenfeld Adolf, Nagyvárad és Magyarország egyik legelismertebb papírkereskedője és nyomdatulajdonosa a 20. század elején a város központjában felépítette impozáns palotáját, amelynek udvarán a nyomda is helyet kapott, bizonyára igencsak csodálkozott volna, ha megtudja: az ingatlan a magyar nemzet számára az átlagosnál is hányatottabb 20., majd a 21. század során Várad magyar közösségének egyik fellegvára, találkozóhelye és kulturális központja lesz.
A kommunista hatalomátvételt követően az államosításnak nevezett rablóhadjárat nyomán nyomdászklubként működött – természetesen hangsúlyozottan művelődési intézményként –, és a rendszerváltást követően is megőrizte kulturális jellegét, amely mind a mai napig fő jellemzője a Sonnenfeld-örökös által visszakapott ingatlannak.
Itt működik a több mint tízéves fennállása óta Kárpát-medence-szerte ismertté vált Moszkva kávézó, amely fölhelyezte a várost a legkedveltebb magyarországi együttesek koncertturné-térképére. Emellett számos egyéb kulturális rendezvénynek is otthont adott, de a helyi Szigligeti Színház stúdiója is itt, az egykori nyomda csarnokában kapott helyet. Ezzel párhuzamosan működött benne egy ideig egy magát szintén kultúrkocsmaként meghatározni próbáló hely, jelenleg pedig a város egyik legnagyobb könyvkereskedésének is otthont ad.
Legalábbis egy ideig. Az örököstől ugyanis az RMDSZ által működtetett Iskola Alapítvány magyar állami támogatásból megvásárolta az ingatlant, hogy 2,47 milliárd forintos beruházás után Magyar Házként üzemeltesse. A tervek szerint kulturális központként funkcionál majd: könyvtár, kiállítótér, előadótermek, kulturális egyesületek irodái is helyet kapnak benne. Mint ahogy persze a Moszkva és a színház intézményei is megmaradnak.
Éppen ezért lepődött meg jelen sorok szerzőjével egyetemben sok nagyváradi polgár, amikor kiderült: a könyvkereskedés számára nem jut hely a majdani Magyar Házban helyet kapó kulturális intézmények között. A Krónikánál úgy gondoltuk: itt némi ellentmondás feszül, és mivel amúgy is kíváncsiak voltunk, hol tart a város magyar közösségét szolgálni hivatott beruházás, mikorra várhatók konkrétumok, az erre vonatkozó kérdéseket elküldtük az alapítvány elnökének. Ezt követte az újabb meglepetés: miután napokig nem kaptunk választ, az RMDSZ házi kiadványának számító Maszol.ro portálon az alapítványi elnök – aki egyben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kabinetfőnöke – hosszú cikkben fejtegette, milyen nagyszabású beruházásokra készülnek a Sonnenfeld-palotában. A könyvkereskedés sorsáról hogy, hogy nem, nem esett szó.
Mivel nem vagyunk rosszindulatúak, csupán a véletlen számlájára írjuk, hogy megkeresésünk után öt nappal lapunk helyett az RMDSZ-hez közel álló sajtóorgánumnak nyilatkozott előbb, amelyet történetesen éppen a felesége által vezetett kiadó működtet.
Persze mindenkinek szíve joga annak a médiumnak nyilatkozni, amelyiknek akar. Csak azt talán már mégsem túlzás a bicskanyitogató arrogancia kategóriájába sorolni, amikor aztán a második megkeresés után végre, ímmel-ámmal elküldött válaszban egyrészt kioktatnak, hogy nem pusztán a könyvkereskedés szemszögéből kellene megközelíteni az ügyet – miközben a könyvesboltra vonatkozó csupán a legutolsó volt számos, az ingatlan jövője és az ott működő többi intézmény sorsát firtató kérdés sorában. Másrészt pedig a többi kérdés megválaszolása helyett arra buzdítanak, hogy a kérdéseink elküldése után napokkal, más sajtóorgánumoknak adott nyilatkozatokból szemezgessünk.
Nagyvárad amúgy is kényes hely, közismert, hogy a helyi, illetve megyei RMDSZ igyekszik minden magyar intézményt, civil szervezetet vagy kulturális kezdeményezést az uralma alá vonni, illetve amelyeket nem tud, azokat ellehetetleníteni (lásd a nagyváradi magyar közösség legnagyobb fesztiváljává vált Szent László Napok lenyúlására tett kísérletet).
Reméljük, az RMDSZ alapítványa által kialakítandó Magyar Házban ez az átkos gyakorlat nem folytatódik. Hogy az alapítvány mostani, furcsa kommunikációs lépése csak egyszeri, soha meg nem ismétlődő baki volt. Hogy a magyar adófizetők pénzéből kialakítandó kulturális központ a jövőben pártszimpátiától függetlenül tényleg minden nagyváradi magyar háza lesz.
Balogh Levente
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Balogh Levente
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Rostás Szabolcs
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Balogh Levente
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
Balogh Levente
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Páva Adorján
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Balogh Levente
A Donald Trump elnökválasztási győzelme nyomán átalakulóban levő világrend kapcsán sokan érezhetik úgy, hogy kicsúszik a lábuk alól a talaj – de kevés ország érezheti annyira intenzíven, mint Románia.
szóljon hozzá!