2012. szeptember 21., 10:082012. szeptember 21., 10:08
A felvetés megfontolandó, hiszen egyértelmű: a gazdasági válság szorításában, a feljövőben levő hatalmas országokkal – Kínával, Brazíliával, sőt Oroszországgal is – a kisebb területű európai államok csakis szorosabb összefogással vehetik föl a versenyt.
A szorosabb együttműködés alapjai elvileg megvannak, hiszen az EU létező entitás, amelyen belül a tagok egy része közös fizetőeszközt használ, és mindegyik tagállam magáénak vallja az EU alapját képező demokratikus értékeket, a jogállamiság alapelveit. A baj csak az, hogy a legutolsó tényező legfeljebb papíron valósul meg.
Akad ugyanis olyan uniós tagállam, amely szabályos hadjáratot folytat állampolgárainak egy csoportja ellen. Szlovákiáról van szó, amely a könnyített honosításról szóló magyar törvényre válaszul olyan jogszabályt alkotott, amely alapján megfosztható szlovák állampolgárságától a más ország állampolgárságát megszerző személy. Emellett – „bűntársával,” Csehországgal egyetemben – továbbra is szentnek és sérthetetlennek tekinti az 1945-ös, a magyar és német közösséget kollektív bűnössé nyilvánító Beneš-dekrétumokat.
Mindez jelzi, hogy az uniós csatlakozás nem hozta el a várt eredményeket a kisebbségvédelem terén. Igaz ugyan, hogy a közlekedés, és ezzel a magyar nemzetrészek közötti kapcsolattartás könnyebbé vált, de a jogfosztások továbbra sem szűnnek meg.
Márpedig nehéz szorosabb föderációt kérni olyan országok, nemzetek között, amelyek egyike-másika kollektív büntetéssel sújtja egy másik nemzethez tartozó polgárait. Ameddig a kisebbségi ügyek uniós szintű rendezésétől a saját kisebbségeik önrendelkezési törekvései miatt ódzkodó nyugat-európai EU-tagok az egyenlő jogok biztosításának hangoztatásán túl nem hajlandóak konkrét, számon kérhető és szankciókat is tartalmazó uniós szabályrendszert kidolgozását elfogadni, addig a szorosabb föderáció sem valósulhat meg teljes mértékben. Hiszen a szőnyeg alá söpört konfliktusok tovább izzanak, és politikailag is gyengítik a gazdaságilag amúgy is sebezhető szövetséget.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Látogatottsági adatok