2010. május 10., 10:382010. május 10., 10:38
Ezek ugyanis többszörösen is elszámították magukat. Elsősorban azt nem vették tekintetbe, hogy Európát nem lengi át magyarfóbia. Aki Brüsszelben magyar veszélyt próbál láttatni egy környezetvédelmi határozat mögött, az elsősorban önmagát minősíti.
De alighanem a hazai számítás is erősen értelemdeficites. Ha ugyanis románellenes érzelmek motiválták a ciántechnológia betiltását, hát a romániai társadalom jelentős részére is ez a billog süthető. És itt nemcsak a határozat megszavazó román képviselőkre kell gondolni. Ezen az alapon a Román Tudományos Akadémia, a román ortodox egyház, és a Nagy-Románia Párt (PRM) is magyarbérenc. Hiszen mind az akadémia mind az ortodox egyház a verespataki ciántechnológiás aranybányászat ellen foglalt állást, a magyarellenesség emblematikus figurája, a PRM-s Gheorghe Funar pedig az egyik beterjesztője volt annak a törvénytervezetnek, amely a román parlamentben próbálta betiltatni a ciántechnológia alkalmazását.
Ezúttal a gondolkodó román hazafiak is megérthették, milyen nevetséges a nacionalista érzelmek korbácsolása egy olyan politikai csatában, ahol ezeknek az égvilágon semmi szerepük nincsen.
Az uszítást az sem indokolja, ha voltaképpen érthető az aranybányászatban érdekeltek elkeseredése. Ha ugyanis nem használhatnak cianidokat az arany kiválasztásához, ki kell fejleszteni az immár környezetkímélő műszaki megoldást.
Olyan befektetéseket kell tehát eszközölni, amelyektől nem lesz szebb, kívánatosabb az arany, csak drágább lesz az előállítása. Valami hasonlót érezhettek az autógyártók, amikor 1993-ban bevezették az euró 1-es károsanyag-kibocsátási normát, vagy a hűtőszekrénygyártók, amikor betiltották a freon használatát. A világ azonban – ha lassan is – a környezettudatosság felé halad. Az emberiség kezd ráébredni arra, hogy van felelőssége az élővilággal szemben. Az értelmet immár a kilóciános nagyságrendben mérik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
Látogatottsági adatok