2010. május 10., 10:382010. május 10., 10:38
Ezek ugyanis többszörösen is elszámították magukat. Elsősorban azt nem vették tekintetbe, hogy Európát nem lengi át magyarfóbia. Aki Brüsszelben magyar veszélyt próbál láttatni egy környezetvédelmi határozat mögött, az elsősorban önmagát minősíti.
De alighanem a hazai számítás is erősen értelemdeficites. Ha ugyanis románellenes érzelmek motiválták a ciántechnológia betiltását, hát a romániai társadalom jelentős részére is ez a billog süthető. És itt nemcsak a határozat megszavazó román képviselőkre kell gondolni. Ezen az alapon a Román Tudományos Akadémia, a román ortodox egyház, és a Nagy-Románia Párt (PRM) is magyarbérenc. Hiszen mind az akadémia mind az ortodox egyház a verespataki ciántechnológiás aranybányászat ellen foglalt állást, a magyarellenesség emblematikus figurája, a PRM-s Gheorghe Funar pedig az egyik beterjesztője volt annak a törvénytervezetnek, amely a román parlamentben próbálta betiltatni a ciántechnológia alkalmazását.
Ezúttal a gondolkodó román hazafiak is megérthették, milyen nevetséges a nacionalista érzelmek korbácsolása egy olyan politikai csatában, ahol ezeknek az égvilágon semmi szerepük nincsen.
Az uszítást az sem indokolja, ha voltaképpen érthető az aranybányászatban érdekeltek elkeseredése. Ha ugyanis nem használhatnak cianidokat az arany kiválasztásához, ki kell fejleszteni az immár környezetkímélő műszaki megoldást.
Olyan befektetéseket kell tehát eszközölni, amelyektől nem lesz szebb, kívánatosabb az arany, csak drágább lesz az előállítása. Valami hasonlót érezhettek az autógyártók, amikor 1993-ban bevezették az euró 1-es károsanyag-kibocsátási normát, vagy a hűtőszekrénygyártók, amikor betiltották a freon használatát. A világ azonban – ha lassan is – a környezettudatosság felé halad. Az emberiség kezd ráébredni arra, hogy van felelőssége az élővilággal szemben. Az értelmet immár a kilóciános nagyságrendben mérik.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.