2012. július 18., 10:202012. július 18., 10:20
Akkor is meglepő, hogy a szupermarket említésekor a rémülettől nyitja tágra a szemét, de hamar kiderül, hogy mi a pánik oka: Zsófi attól fél, hogy el kell mennie moziba, ő pedig nagyon jól tudja, hogy a románra szinkronizált filmből nem ért egy kukkot sem.
Adnak egy matricát, érted anya, és ha 24 alkalommal odamegyünk vásárolni, kigyűl a 24 matrica, és akkor el kell mennem megnézni a Jégkorszakot, de mit tegyek, hiszen egy szót sem fogok érteni belőle, firtatja kétségbeesetten, közben a szeme sarkából pedig azt fürkészi, miként szabadulhatna meg az átokként ránehezedő egyetlen matricától, ami a román mozis kálvária első lépését jelenti számára.
És így csap bumerángként vissza az ügyfélcsalogató stratégia, és megígérem Zsófinak, hogy ezentúl messze elkerüljük az üzletet, amelyik arra kényszerítené gyermekemet, hogy végignézzen egy olyan filmet, amiből nem ért semmit. Az ígéret betartása nem esik nehezemre, hiszen jól emlékszem, mennyire leborzasztott a gondolat, hogy egész életemben Hariburut kell ennem.
Mert volt egy olyan reklám, hogy ha szerencsés vagyok, ez lesz a főnyeremény. Na ne! Pedig Zsófi nagy fogyasztó, jó úton halad a plázacicaság felé, például szívesen cipeli a reklámszatyrokat, mert szerinte akkor úgy néz ki, mintha minimum születésnapja volna. De az is mély nyomot hagyott bennem, amikor elkeseredetten zokogott egy másik áruház kockakövén ücsörögve, és senki sem sejtette, hogy én, a szívtelen anya, nem neki kellene megvásároljak valami hőn áhított bóvlit, hanem magamnak a plüss-otthonkát, amit a gyermek már rég kinézett nekem.
Mert Zsófi a reklámban úgy látta, hogy abban pihepuhák az anyukák, és megsokszorozódik a gyermeki élvezet, ha egy ilyent viselő anyához bújhatnak oda. És Zsófi nem értette, miért vagyok megátalkodott, és miért hajtogatom makacsul, hogy engem a püspöklila bolyhos csodától egyszerűen ráz a hideg, és anélkül is ezentúl is ugyanolyan fészekmeleg lesz minden összebújásunk. Lehet, mégis megnyeretem vele a Jégkorszakot, hogy megértse!
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.