2009. december 18., 13:152009. december 18., 13:15
Ezt nem én mondom, hanem egy Shauna Wilton nevű kanadai politológus, aki szerint a kis kék játékmozdony történetében hemzsegnek a politikailag teljesen inkorrekt elemek. Például a Kövér Ellenőr a gaz kizsákmányoló, aki agyondolgoztatja a vonatokat, ám utóbbiak még így is jobb társadalmi helyzetben vannak a munkásoknál.
Természetesen a kislányvonatokat is hiányolja, emellett azt is sérelmezi, hogy minden egyéni kezdeményezést visszanyesnek, mert hogy azok csak rosszul sülhetnek el, igazolva ezzel azt a – Wilton szerint – konzervatív álláspontot, hogy „bármilyen változás megzavarja a dolgok természetes rendjét.” Nos, Wilton aszszony már ez utóbbi kijelentése miatt is nyugodtan visszaadhatná politológus diplomáját, merthogy ennek a felfogásnak annyi köze van a konzervatív elvekhez, hogy a baloldali sztereotípia szerint így gondolkodnak a konzervatívok. Minden esetre bájos, hogy a szabadság bajnokai továbbra is cenzori dühvel rontanak neki minden olyan irodalmi alkotásnak, ami nem felel meg az általuk vallott nézeteknek. Persze lehet, hogy inkább át kéne írni a mesét, hogy megfeleljen a Wilton-félék kényes ízlésének.
A Kövér Ellenőrt deportálni kell, a hatalmat pedig a munkások vezetőinek kezébe kell adni, akik majd felülről jól megszervezik a tervgazdaságot. Vezessük be a női kvótát, ezentúl a mozdonyok fele lány lesz, még ha nem is értjük, ennek mi az értelme. És vigyünk bele olyan korszerű fordulatokat is, hogy Thomas hirtelen szerelemre robban Percy iránt, a mesetörténelem aranybetűs napja lesz, amikor elcsattan az első meleg mozdonycsók.
A Kövér Ellenőrt pedig végül mégiscsak rehabilitálják, mert közben nővé operáltatja magát. De nemcsak a külföldi meseirodalomban kell tisztogatni, itt van a bőséges magyar termés is. Mátyás király és az okos lány története maradhat, a félig meztelen csaj ugyanis úgy viselkedik, mint egy modern valóságshow-hős. De Móra Ferenc ravasz rókacsaládról szóló meséjét, a Csilicsali Csalavári Csalavért például azonnal be kell tiltani, mert rossz színben tünteti fel a vörösöket.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
A Donald Trump elnökválasztási győzelme nyomán átalakulóban levő világrend kapcsán sokan érezhetik úgy, hogy kicsúszik a lábuk alól a talaj – de kevés ország érezheti annyira intenzíven, mint Románia.