Rekordméreteket ölt az Európai Unióban – így Romániában is – a fiatalok körében regisztrált munkanélküliség, a semmilyen képzési formában részt nem vevő, 25 évesnél fiatalabbak negyede állástalan – kongatják az illetékesek a vészharangot immár évek óta.
2014. június 18., 19:542014. június 18., 19:54
Különböző uniós szintű stratégiák ugyan már körvonalazódnak, de konkrét hatásokról csak a most elrajtoló, 2020-ig tartó költségvetési ciklus második felében tudunk majd beszélni.
Ezért is dicséretes minden kísérlet, ami arra irányul: ne legyen többé evidencia, hogy a legfiatalabbak számára különösen nehéz az elhelyezkedés a 2008 óta amúgy is igen beszűkült munkaerőpiacon. A fő ok már önmagában is a 22-es csapdáját hordozza, hiszen alkalmazáskor a végzettség mellett a tapasztalat is sokat nyom a latban, ebből azonban a szakiskolák vagy az egyetemek falai közül éppen kilépő fiataloknak legtöbb esetben mindössze annyi van, amennyit a pár hetes „kötelező” nyári gyakorlat során elsajátítottak.
Ezért tűnik rendkívül jó ötletnek – amit bűn lenne nem kihasználni –, hogy a román állam anyagilag is támogatja azokat a munkáltatókat, akik a nyári vakáció idején diákokat vagy egyetemi hallgatókat foglalkoztatnak. A 250 lejes segítség nem a világ, de a jelenlegi gazdasági körülmények között nem nevezhető semmiségnek. És igazából nem is ez a legfontosabb.
A program lényege ugyanis az kellene hogy legyen: minél több diák minél több általa választott szakterületen próbálhassa ki magát, mielőtt kilépne a „való világba”. Hiszen amellett, hogy megkeresik a nyári fesztiválravalót, a későbbiekben nagyobb eséllyel fogják tudni, mivel akarnak foglalkozni, s az önéletrajzukban is jól fog mutatni, hogy nem most vállalnak először munkát.
Sokan ugyanakkor vissza is térhetnek ahhoz a céghez, ahol az első tapasztalatokat szerezték. A munkáltatóknak már csak ezért is megéri pénzt és időt fordítaniuk képzésükre, arról nem is beszélve, hogy a nyári szabadságolások idején mindig jól jön egy-két segítő kéz.
A lehetőség tehát adott, már csak élni kellene vele. Hátha a tavalyi pár tucat fecske elhozza a nyarat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyszerre szimbolikus és ironikus, hogy a rendszerváltás Romániájának meghatározó alakja, Ion Iliescu még halálában is, 36 évvel az 1989-es események és 21 évvel a politika első vonalából való kikerülése után még mindig releváns tényező.
Elöljáróban szögezzük le: az emberek többsége a jövedelme mértékétől függetlenül általában elégedetlen annak összegével, a méltányos nyugdíjhoz való jog pedig mindenkit megillet.
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!