2009. március 26., 11:182009. március 26., 11:18
Nofene, gondolom, ezt nem kellene kihagyni, bérmentve beszélhetek, most, mikor sok embernek már azért is fizetnie kell, hogy a szomszédja átszóljon hozzá a kertkapun. Követem is szépen a telefonáló instruálását, megadom a nevem, a személyi számom, és úgy nyomogatom a telefongombokat, ahogyan ő diktálja. Időközben a kitűnő szolgáltatást igazolandóval háromszor újrakezdjük a beszélgetést.
Hol ő, hol én hívom vissza, azt az érzést keltve, hogy foggal-körömmel ragaszkodom a jól megérdemelt nyereményemhez. Mikor végre sikerül végignyomogatni az összes gombot, véglegesen megszakad a társalgás. Automatikusan tárcsázom a hívószámot, de senki sem veszi fel, csak keleties ritmusok mellett pénzről és barátokról énekelnek a kagylóban. Valami kezd gyanússá válni.
Többszöri meddő próbálkozás után veszem csak észre, hogy egy apró boríték figyel a telefon képernyője sarkában. A rendszerüzenet szerint a hívó szám kártyáját öt euróval sikerült feltöltenem, de egy percig se aggódjak, mert ezt az összeget csak a következő számlával kell átutalnom. Minő megtiszteltetés, valaki már le is beszéli a pénzem, mire kifizetem. Gratulálok neki, megérdemeltem, mert minden csaló kínálta főnyereményt előzetes ellenőrzés nélkül elfogadok. Holnap majd a családi házamat cserélem le egy kacsalábon forgó délibábra, mert épp az lesz akciós.
Egyre többen fognak meggazdagodni a mások zsírján, a hiú és lusta emberek gyenge pontjaira apellálva. Olyan ügyes rábeszélőkével vannak megáldva, hogy ha kell, akár a májad is tálcán kínálod fel nekik. Be sem tudod őket perelni, mert egy csepp erőszak sincs a dologban, hiszen önkéntes alapon megy az egész. A baj csak az, hogy mire észreveszed, már megtörténik az átverés.
Nyertem, sokat is, annak ellenére, hogy a telefonszámlám fölöslegesen növeltem meg. Aki nem játszik, az nem is veszt. Komoly tapasztalat, kevés pénzért. Kifizettem a tandíjat, holnap már jobban felelek, ígérem.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok