Ha valaki mégis elkezdené sajnálni a román haza érdekében éjt nappallá tevő mintegy 12 ezer SRI-tiszt nehéz sorsát, érdemes rákeresnie néhány elérhető nyilvános adatra, amelyek pénzügyileg hasonlítják össze a világ tíz legerősebb titkosszolgálatát. Ebben a körben Kelet-Európából Románia és Lengyelország szerepel az Egyesült Államok, Németország, Franciaország, Törökország vagy Kanada társaságában.

Az ország lakosságához mérve a román titkosszolgálatok 1989 utáni túlzott emberállományát az 1978-ban az Egyesült Államokba szökött Mihai Pacepa tábornok, Ceauşescu volt személyes tanácsadója tette szóvá elsőként a kilencvenes években megjelent írásaiban és interjúiban. Az 1990-ben bekövetkezett véres marosvásárhelyi március oldalvizein életre hívott Román Hírszerző Szolgálat fenntartása jóval meghaladta az ország gazdasági kapacitását és nemzetbiztonsági szükségleteit. Azóta több biztonságpolitikai elemző is megerősítette, hogy a körülmények nem indokolják ennek az agyonfizetett hatalmas emberállománynak a fenntartását, azaz a szervezet karcsúsításra szorul.

Amikor tavaly Claudiu Manda, a román titkosszolgálatokat ellenőrző parlamenti bizottság kormánypárti elnöke bejelentette, hogy becsléseik szerint a romániai titkosszolgálatok mintegy hatmillió embert hallgattak le, szavait még azok is kétkedve fogadták, akiknek meggyőződése szerint a román titkosszolgálat mindenre képes. Valószínű, hogy a PSD-és képviselő túlzott – ekkora lehallgatásra nemcsak a titkosszolgálati emberállomány, hanem a műszaki háttér sem adott –, de ha ennek a hatalmas számnak egynegyede is valós, elképesztő dolgok történhetnek a SRI háza táján. A román titkosszolgálatokkal szembeni általános (nem csak erdélyi magyar) bizalmatlanságot azok az adatok is megerősítik, amelyeket a Tiszta Romániáért civil szervezet hozott nyilvánosságra, miszerint a SRI a román költségvetés 0,5 százalékos részesedésével a lakosság számarányához képest a világ legjobban fizetett titkosszolgálati szervezete. A bőkezű finanszírozásnak köszönhetően nem meglepő, hogy Romániában a legmagasabb – mintegy 60 – a százezer lakosra jutó titkosszolgálati tisztek száma. Ezzel szemben Lengyelországban 13, Nyugat-Európa nagy államaiban pedig átlagosan 7 személy dolgozik lakosságarányosan a titkosszolgálatok kötelékében.

Az állambiztonság munka „átvilágításával” foglalkozó romániai civil szervezetek azt is kifogásolják, hogy az Európai Unió tagállamai közül Románia az egyetlen ország, ahol a SRI tevékenységéről semmiféle nyilvános adat nem szerepel, azaz minden akciója államtitoknak minősül. Értelemszerűen a világon egyetlen titkosszolgálat sem nyitott könyv, Romániában azonban a titkolódzás még a Szekuritáté idejéből fennmaradt formáját hozza. Az igazságszolgáltatás és a titkosszolgálatok összefonódására fényt derítő szerződésekhez hasonlóan a SRI szekrénye emiatt valószínűleg sokkal több csontvázzal van tele.

A szervezet idei költségvetésének a jelentős megemelését elutasító kormánypárti döntés talán azt jelzi, hogy legalább ezen a területen az ország elindulhat a normalitás irányába.