2010. június 30., 10:032010. június 30., 10:03
Martonyinak pedig volt mondanivalója Bukarestben. Mi sem tükrözi jobban e tényt, mint hogy a tárgyalásairól szóló jelentéseiben a román nemzeti hírügynökség is szinte csak őt idézi. Még Teodor Baconschi román külügyminiszter szájából is jószerével csak azok a „jó hírek” kerültek a beszámolókba, amelyeket Martonyi János hozott a magyarországi román kisebbség várható parlamenti képviseletéről, és a román ortodox egyház előrevetített történelmi egyházzá való minősítéséről. A román nyilatkozatok a magyar témakínálatból merítettek. A román politikusok átvették a magyar retorikát, Martonyival együtt hangsúlyozták a 2011-es magyar EU-elnökségben rejlő lehetőségeket. A jelentésekben szó sem esik a trianoni évfordulón elfogadott nemzeti összetartozási törvényről, a magyar állampolgárság kiterjesztéséről is csak mellékesen, pedig hát ezek a törvények más körülmények között akár ki is verhették volna a biztosítékot Bukarestben. Martonyi János bukaresti látogatása azt jelzi, a magyar kormány helyesen ismerte fel a jövő évi magyar, majd lengyel EU-elnökségben rejlő lehetőségeket, a magyar diplomácia helyzetet teremtett, máris jelentős mértékben megnövelte befolyását a térségben. A miniszter magabiztosan üzente: „ha valamit el akartok érni, jóban kell lenni velünk”. Különös módon azonban Magyarországnak is szüksége van a jó román kapcsolatra. Ennek megőrzése, elmélyítése az érdekében áll. Ez a biztosítéka ugyanis annak, hogy Szlovákia elszigetelődik, amíg nacionalista, magyarellenes politikát folytat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
Látogatottsági adatok