2010. június 30., 10:032010. június 30., 10:03
Martonyinak pedig volt mondanivalója Bukarestben. Mi sem tükrözi jobban e tényt, mint hogy a tárgyalásairól szóló jelentéseiben a román nemzeti hírügynökség is szinte csak őt idézi. Még Teodor Baconschi román külügyminiszter szájából is jószerével csak azok a „jó hírek” kerültek a beszámolókba, amelyeket Martonyi János hozott a magyarországi román kisebbség várható parlamenti képviseletéről, és a román ortodox egyház előrevetített történelmi egyházzá való minősítéséről. A román nyilatkozatok a magyar témakínálatból merítettek. A román politikusok átvették a magyar retorikát, Martonyival együtt hangsúlyozták a 2011-es magyar EU-elnökségben rejlő lehetőségeket. A jelentésekben szó sem esik a trianoni évfordulón elfogadott nemzeti összetartozási törvényről, a magyar állampolgárság kiterjesztéséről is csak mellékesen, pedig hát ezek a törvények más körülmények között akár ki is verhették volna a biztosítékot Bukarestben. Martonyi János bukaresti látogatása azt jelzi, a magyar kormány helyesen ismerte fel a jövő évi magyar, majd lengyel EU-elnökségben rejlő lehetőségeket, a magyar diplomácia helyzetet teremtett, máris jelentős mértékben megnövelte befolyását a térségben. A miniszter magabiztosan üzente: „ha valamit el akartok érni, jóban kell lenni velünk”. Különös módon azonban Magyarországnak is szüksége van a jó román kapcsolatra. Ennek megőrzése, elmélyítése az érdekében áll. Ez a biztosítéka ugyanis annak, hogy Szlovákia elszigetelődik, amíg nacionalista, magyarellenes politikát folytat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok