2009. február 02., 00:262009. február 02., 00:26
Az ugyanis, hogy a korábbi, magabiztosan fennhéjázó elutasítást követően Markó most egyenesen az első helyet kínálta fel Tőkésnek a szövetség jelöltlistáján, a külvilág számára azt az üzenetet hordozza: az RMDSZ tanult a hibáiból, és lám, a békülékenység jeleként legnagyobb ellenfele kedvéért kész beáldozni egy EP-képviselői helyet. A taktika mindenképpen ügyes, hiszen most Tőkés került lépéskényszerbe. Márpedig a dilemma nem kicsi: ha ugyanis elfogadná az ajánlatot, azzal saját támogatói, az RMDSZ politikájával szembehelyezkedő választók előtt veszítené el az arcát. Ha viszont visszautasítja, az ismét csak az RMDSZ malmára hajtaná a vizet, hiszen akkor Tőkést lehetne a magyar–
magyar megegyezés kerékkötőjeként beállítani. Az RMDSZ-nek amúgy valóban szüksége lenne arra, hogy Tőkés szerepeljen a listáján: a szövetség vezetőit bizonyára aggasztja a tavalyi parlamenti választások alacsony részvételi aránya, illetve az idei EP-voksoláson várható még kisebb választói aktivitás. A képviselet legitimitása ugyanis csorbát szenvedhet, ha a magyarok elenyésző száma voksol csak az RMDSZ-re, ráadásul Tőkés személyében ismét független vetélytársa akadna. Ha viszont Tőkés elfogadja a felkérést, az újabb szimbolikus győzelem az MPP fölött, amely ugyanezzel az ajánlattal már megkereste a püspököt. Hogy az RMDSZ valóban komolyan gondolja az összefogást, azt azzal bizonyíthatja, ha nem ragaszkodik körömszakadtáig ahhoz, hogy kizárólag az RMDSZ neve alatt fusson a közös lista. Az RMDSZ-ellenes választók ugyanis vélhetően inkább távol maradnának, ha az eddig a szövetséget bíráló politikusok besorolnának a tulipános ernyő alá. Hogy az ajánlat hitelesnek tűnjön, Markóéknek el kell fogadniuk, hogy a lista az RMDSZ és az EMNT, illetve egyéb szervezetek közös ernyője alatt álljon öszsze. Ellenkező esetben egyértelműnek tűnik, hogy a nagylelkű ajánlat nem egyéb, mint az ellenzék megosztására és bedarálására tett újabb kísérlet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
A Donald Trump elnökválasztási győzelme nyomán átalakulóban levő világrend kapcsán sokan érezhetik úgy, hogy kicsúszik a lábuk alól a talaj – de kevés ország érezheti annyira intenzíven, mint Románia.
Látogatottsági adatok