2012. március 30., 09:292012. március 30., 09:29
A felháborító hírt az egyik bukaresti hírcsatorna röpítette világgá. Arról a hírcsatornáról van szó, amely önmagát szerényen csak Valóságnak nevezi, és amelyről köztudott, hogy soha, semmilyen szín alatt nem süllyedne addig, hogy a szenzációhajhászás kedvéért, az ostobaságot és az aljasságot legfőbb szerkesztői elvként alkalmazva, uszítson a magyarok ellen.
A nagy presztízsű, rendkívül professzionális hírcsatorna jogos felháborodással tudatta, hogy Jenei közelmúltbeli 75. születésnapja alkalmából több magyarországi sajtóorgánum is magyarként emlékezett meg az egykori edzőről, sőt mentorát, az Ajax Amsterdammal BEK-et nyert Kovács Istvánt sem átallják magyarnak nevezni, pedig hát mindketten Romániában születtek és éltek. Pedig tudjuk jól, hogy Románia egységes nemzetállam, mindig is az volt, tehát aki itt született, az akkor is román, ha esetleg már rég nem itt él. Ezúton hívnám fel az illetékesek figyelmét, hogy a magyar történelemhamisítás nemcsak az újkori eseményeket érinti.
A magyar történelemkönyvekben képesek Bethlen Gáborként emlegetni Gabriel Bethlent, az ősi román földön, Erdélyben uralkodó fejedelmet, pedig hát egyértelmű, hogy ha egyszer a mai Románia területén uralkodott, akkor csakis román lehet. Sőt minden, Erdély területén lejátszódott történelmi eseményt a magyar történelem részeként tálalnak, holott már a népek közötti barátság és megbékélés nagy apostola, Ceauşescu elvtárs idején készült és az iskolákban használt történelmi térképeken is világosan látszik, hogy Románia nyugati határai Nagyváradtól néhány kilométerre nyugatra húzódtak már akkor is, amikor Árpád vad hordái beözönlöttek a Kárpát-medencébe, hogy meghódítsák a kecskéiket bukolikus idillben legeltető románokat, akik a mai napig is látható szépségükben és épségükben őrizték meg a kétezer éves dákoromán kultúra minden építészeti, történelmi és kulturális emlékét e tájakon.
Ne téveszszen meg senkit, hogy a népszámlálási adatok szerint 1,2 millió magyar él Erdélyben. Aki Romániában született, az csakis román lehet, és punktum. Például Barabási Albert László, a kiváló, Egyesült Államokban élő és oktató tudós vagy az irodalmi Nobel-díjas Herta Müller, akikre méltán lehet büszke minden román. Na jó, az Olaszországban vagy Franciaországban élő romániai cigányok azért nem annyira románok. Esetleg akkor, ha valamelyikük majd Nobel-díjat kap.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Látogatottsági adatok